galéria megtekintése

„Jöttek az egyre abszurdabb ötletek” - kitálal a Fidesz kiugrott kampánymenedzsere

106 komment

M. László Ferenc

Tomanovics Gergely öt évig dolgozott a Fidesz kommunikációs stábjában, főszerepet játszott a Gyurcsány Ferenc elleni karaktergyilkosságban.

– Miért várt mostanáig egy ilyen leleplező jellegű könyv megírásával?

– Már a kormányzati kommunikációs csapatból való kilépésem után felmerült bennem, hogy meg kéne írni. Nagyon fontosnak tartom bemutatni: aki nem ért egyet a kormány mai politikájával, az nem feltétlenül egy „Soros-által pénzelt hazaáruló, magyargyűlölő libsi", ahogy azt a Habony-művek láttatni próbálják, hanem lehet egy egykor elkötelezett, mára kiábrándult fideszes is, aki próbál racionálisan gondolkodni.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Önvizsgálat?

– Az is: le akarom végre zárni azt a korszakot. Szép emlékeim vannak a 2010 előtti időszakból, majd jött a kiábrándulás és kiszakadás. Én az ellenzéki időszakban tényleg hittem abban, hogy egy jobb országért küzdünk, most viszont elképedve figyelem, ami a népszavazási kampányban megy: hogy milyen messze kerültünk bármiféle ésszerű vitától.

 

– Azért 2006 és 2009 között ön volt az egyik fő alakítója az akkori miniszterelnök elleni karaktergyilkos kampánynak. Most min csodálkozik?

– Nem tagadva, hogy a Fidesz erre a célra használta a videómat, én 2006-ban nem tettem mást, mint összevágtam, mint mondott Gyurcsány Ferenc a választások előtt és után. A Best of Gyurcsányban csak megmutattam, miben hazudott.

– Nemcsak Gyurcsány kijelentéseiről van szó, hanem a manipulatív képi megjelenítésről, ami Habony-díjat érdemelne.

– Lényeges, hogy az első videóm még azelőtt készült, hogy a Fidesz megkeresett volna. Napi 14 órát dolgoztam feketén 120-130 ezer forintért egy autómosóban. Feldühített, amikor azt hallottam a híradóban, hogy a megszorításokra azért van szükség, mert túlköltekeztünk. Emlékeztem ugyanis, hogy Gyurcsány mit mondott pár héttel korábban: erős a gazdaság, stabil és nagy a jólét. Nemrég újranéztem a videót, és megállapítottam, hogy ma már nem vágnék bele fogatlan szoci nyugdíjasokat. Az tényleg nem volt fair.

Névjegy

Tomanovics Gergely Kerepestarcsán született 1982-ben. Gyerekkorában családja elköltözött Ősagárdra, a falu nevéből vette később angol nicknevét (greyhound – agár). Iskolás kora óta izgatja a videózás, az animáció. Az érettségi után egy kocsimosóban dolgozott a fővárosban, 2006 nyarán vágta össze a Best of Gyurcsányt, ami az őszi forrongás idején vált kultikussá. 2007-től dolgozott a Fidesz.hu-nak, az egyik szerzője volt A mi éveink című 2010-es kampányfilmnek. A kormányváltás után a kormányzati portál szerkesztője lett, 2011-ben felmondott, azóta önálló vállalkozást épít. A napokban tette közzé blogján Az elmúlt nyolc(tíz) év című könyvét.

– Hogyan került a Fidesz kampánycsapatába?

– Először a jobboldali média – Heti Válasz, Hír TV – fedezte fel a videót. Majd az őszödi beszéd kiszivárgása után kerestek meg a Fideszből. Látták a videóm sikerét, azt mondták, szeretnének egy videós stábot a fidesz.hu-nál. Ráéreztek, hogy ennek a formátumnak nagy jövője lesz. Nem főállású karaktergyilkosnak vettek fel, a munkám nagy részét a sajtóanyagok kezelése, kép- és videószerkesztés töltötte ki. Én meg boldog voltam, hogy végre van értelmes munkám.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Mennyire szóltak bele a párt kampánykorifeusai a munkájukba?

– Hagytak dolgozni. Mindenkinek így volt jó, hiszen egy vírusvideó akkor működik, ha nem ordít róla, hogy megrendelésre készült. Később leesett, hogy a videós stáb felállításának ötlete nem fentről jött, hanem középszinten találta ki a webszerkesztőségből valaki. Ugyan már 2007 környékén is hallottam Habony Árpád nevét, személyesen nem is találkoztam vele. A Fidesz kampánygurui még 2010-ben is legyintettek az akkori kormány teljesítményét értékelő, A mi éveink című videó ötletére azzal, hogy ki néz végig egy tízperces anyagot, amiben statisztikák vannak. Egyáltalán nem láttak benne fantáziát, önszorgalomból raktuk össze. Végül nagy siker lett a videó, még a pénzügyminiszter, Oszkó Péter is vitába szállt az állításaival.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Ennyire széttagolt volt a kampány?

– Nagy szervezettségre nem volt szükség, elképesztő szerencséjük volt. Gyurcsány 2006-ban leírta magát, de még évekig maradt. Nem kellett mást tenni, mint életben tartani a vele szembeni indulatokat. A választások előtt vissza is vettek a lendületből, nehogy hibát kövessenek el. 2009-ben meg is ijedtek, amikor Bajnai Gordon lett a miniszterelnök.

– Miért, hiszen az MSZP arra az időszakra már mélyponton volt?

– Gyurcsány háttérbe vonulása kockázati tényező lett. Libás történet ide vagy oda, Bajnait nehezebb volt kikezdeni. Ekkor dobta be a Fidesz kampányfőnöke, Gyürk András, hogy hívjuk fel a figyelmet arra: a kormányfőcsere nem hozza el az MSZP megújulását. Megkérdezte tőlem, tudnék-e egy olyan videót készíteni, ami Bajnait Gyurcsányhoz köti. Ekkor készült el a montázs, amiben Gyurcsány arca fokozatosan átváltozik Bajnaivá. Ezt az ötletet vitték aztán tovább 2013-ban „Az együtt tették tönkre” kampányban.

– A könyvében azt is leírja, milyen tudatosan használták a szélsőjobbos szubkultúrát.

– Gery Greyhoundként rendszeresen elküldtem a videókat a kuruc.infónak, kapcsolatban álltam Tomcattel is. Emiatt még ma is megkapom a „náci” bélyeget, pedig soha, semmilyen szélsőséges nézetekkel nem tudtam azonosulni. Megjegyzem, ez nem volt kidolgozott stratégia, csak tudtuk, hogy a kurucot a Fideszen belül is sokan olvassák. Persze mindig megvolt a kockázata annak, hogy ezzel a szavazókat a Jobbik felé tereljük, de akkor a fő cél Gyurcsány gyengítése volt. 2009-ben aztán látványosan és direkt nekimentem egy olvasói levélben a kuruc.infónak, hiszen nem akartam tovább takargatni, hogy a Fidesznek dolgozom.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Mennyit hozott egy-egy kuruc.infós poszt?

– Ha címlapblokkba tették videóimat, akkor stabil 20 ezres nézettséget eredményezett, ami akkoriban nagyon jó volt. Nem a világnézeti azonosság kötött össze velük, hanem a kormánypolitikával szembeni indulat. A kilépésem után megkeresett Novák Előd, hogy dolgozzak a Jobbiknak, de nemet mondtam.

– A kormányváltás után mi volt a teendője a KIM-ben?

– Átkerültünk a kormany.hu szerkesztőségébe. Az induló ötlet jó volt: hozzunk létre egy videós archívumot a kormánypolitikusok szerepléseiről, amihez a sajtónak hozzáférése van. Próbáltunk a kreativitásunkat megőrizni, volt is egy-két jó akció, mint például a szemétszedésre buzdító videó. Sokáig jól éreztem magamat: bár gyáravatásokról készítettünk anyagokat, körbejárhattam az országot, rádöbbentem, hogy van a körúton túl is élet.

– Miért veszítette el a lelkesedését?

– Fokozatosan esett le: nem igazán tudtak mit kezdeni velünk. Felvetődött például, hogy készüljön egy infografikás videó a kormány éves teljesítményéről, de tolódott, majd elmaradt. Jöttek a fontoskodó emberek, senki által nem nézett videók pixeljeit igazgattuk miattuk hetekig. Aztán jöttek az egyre abszurdabb ötletek. Semjén Zsoltnak kellett volna a világ magyarságát összegyűjteni az interneten, még a tévében is reklámozták. Végül a Facebook-csoportnak jó ha ötezer tagja lett.

Bosszantottak a mutyigyanús ügyek is: minden informatikai eszköz durván túl volt árazva, pedig ha valaki, én tudom, mi mennyibe kerül. Közben nagy csinnadrattával nekimentek a „bürokráciának”, de a leépítés helyett áttették az embereket a minisztériumból a háttérintézményekhez. Engem a Design Terminálhoz, de egy év alatt csak egyszer jártam az épületben: amikor aláírtam a kilépőpapírt. Leginkább a kormányzati húzások idegesítettek. Közben a Fidesz kormányzása egyre „gyurcsányosabb” lett: Az első ilyen a magánnyugdíjpénztárak lenyúlása volt, aztán jött az áfa-emelés és a többi.

– Hollik István volt a főnöke, beszélgetett vele a kételyeiről?

– Nem volt ehhez elég közvetlen viszonyunk. A csapatban sem igazán beszéltük ki a dolgokat, igaz, mára szinte mindenki kilépett, úgy fest, őket sem tudták integrálni. Egy idő után inkább otthonról dolgoztam, ha jól emlékszem, Facebook-üzenetben mondtam fel.

– Miért tette közzé 2012-ben a Kubatov Gábor vezényelte mozgósítást bemutató filmet?

– A felvételek a pécsi választás előtt készültek belső használatra. Oktatóvideónak készült az aktivisták számára. Én vágtam meg, rajta volt a vincseszteremen, ami hazavittem, mert otthon is dolgoztam. Megtaláltam, és úgy éreztem, meg kell mutatni a világnak.

– Amikor 2009-ben megvágta, nem aggasztotta, amit lát?

– Azt mondták, hogy a szocik is ezt csinálják. Nem szép a választási szabályok megsértése, de a cél nemes. Akkor én is bevettem ezt.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

– Több fideszes is azt mondta nekem: ki lehet lépni, de a Kubatov-videó nyilvánosságra hozatala maga az árulás.

– A Habony-stáb egyik tagjával vitatkoztam a Facebookon erről, és meglepett, hogy ez az egyébként kreatív, nyitott srác mennyire nem érti a helyzetet. Én azt gondolom, hogy azok az árulók, akik az elmúlt hat évben feladták az elveiket, azt, amit ellenzékben képviseltek. Most meg embereket ugrasztanak egymásnak azért, hogy nekik több jusson. Már 2010 előtt leírtam a blogomban, hogy ha valaha olyan mélyre süllyed a Fidesz, mint a szocik, akkor kutyakötelességem szólni.

– Ön után nyúltak?

– Tartottam tőle, de békén hagytak. Szerintem ennyire még Kubatovék sem ostobák, nem akarnak mártírt csinálni belőlem. A 2014-es kampányra terveztem egy elszámoltató videót a kormányról, akkor Vincze Ágnes, a Fidelitas budapesti alelnöke megvádolt azzal, hogy benyalok a szociknak. Aztán azt is nekem szegezte, van-e az a pénz, amiért nem teszem közzé. Beszélgetésünk alatt szóba került, mekkora hülyeség a videójuk, amiben kiszámolták, hogy Simon Gábor millióiból hány csirkefarhát jön ki. Érdekes volt látni, hogy négyszemközt ő is elismeri ezt, de már nincs senki, aki ezt felfelé szóvá tenné. 2009-ben még nem így volt: kitalálták, hogy készítsünk egy libás videót Bajnairól, de még meg tudtuk győzni a főnökséget, hogy ez kontraproduktív lenne.

– Ha most lenne huszonéves, mint 2006-ban, és felkérnék, vegyen részt a kvótanépszavazás kampányában, vállalná?

– Lehet, hogy berántana a rendszer, ha egy kocsimosóban dolgoznék minimálbérért, és ez ömlene rám a tévéből. Azért is írtam meg a könyvet, hogy a személyes történetemen keresztül mutassam meg, honnan hova jutott a Fidesz. Mert 2006-ban én valóban azt az átlagpolgárt testesítettem meg, akit ma a kampánnyal megcéloztak.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.