Az indítvány előzménye, hogy a pótmagánvádló 2013. július 11-én feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős kárt okozó csalás bűntette, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Hernádi Zsolt ellen. A vádhatóság a feljelentést – bűncselekmény hiányában – elutasította. Ezek után nyújtotta be a törvényszékre a pótmagánvádat, amelyben az áll: 2008 óta rendelkezik változó darabszámú Mol-részvénnyel, melyeknek piaci értéke 2011-ben bruttó 600 millió forint volt. Mint Mol-részvényes (mellesleg vezető jogtanácsos) a hazai és nemzetközi sajtóból értesült arról, hogy a horvát hatóságok gyanúja szerint a vádlott 2008-ban megállapodott az akkor hivatalban lévő horvát miniszterelnökkel, Ivo Sanaderrel, aki 10 millió euró fejében hozzásegítette a magyar vállalatot, hogy az megszerezhesse a vállalatirányítási jogot a horvát INA olajtársaságban. Arról is a sajtóból értesült, hogy a horvát bíróság bűnösnek találta Sanadert vesztegetés bűntettében, és börtönbüntetésre ítélte. A magánvádló szerint a fentiekről Hernádi nem tájékoztatta a Mol-részvényeseket, így az is csak a médiából derült ki, hogy az ügyben a horvát hatóságok kezdeményezésére nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Mol-vezér ellen. A magánvádló szerint a hír megjelenésének napján a cég részvényeinek árfolyama 4 százalékot esett, amely számára 24 millió forint kárt okozott. Ezen túlmenően szerinte a Mol vagyonában is jelentős értékcsökkenés következett be.
Gellér Balázs József a hétfői vádbeszédében Hernádi Zsoltra letöltendő börtönbüntetés kiszabását, valamint a közügyektől és a foglalkozásától való eltiltását kérte a bíróságtól. Azt indítványozta, hogy törvényszék marasztalja el a Mol-vezért vesztegetés nemzetközi kapcsolatban bűntettében, jelentős kárt okozó csalásban, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben.
Hernádi Zsolt az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát az összes vádpontban. Még az első tárgyalási napon tett részletes vallomásában az olajtársaság elnöke az INA-ügy horvátországi kriminalizálásának, az őt ért támadásoknak az okairól szólva azt mondta: amióta a Mol irányítja a horvát céget – az átszervezések, az új típusú irányítás eredményeként – a korábbinál jóval hatékonyabban, évente 80 milliárd forinttal kevesebből működtetik a vállalatot – márpedig ez az összeg valószínűleg számos korábbi üzleti partner zsebéből hiányozhat.
A Nyilas Levente által vezetett bírói tanács a hétfői döntésében szinte teljes egészében osztotta a védelem álláspontját. Az ítélet szerint Hernádinak semmi köze nem volt ahhoz a pénzügyi tranzakcióhoz, amelynek keretében két ciprusi cég összesen ötmillió eurót utalt át annak a svájci társaságnak, ami Robert Jezic horvát vállalkozónak, Ivo Sanader egyik korábbi bizalmasának tulajdonában van. A pótmagánvádló koronatanúja, Jezic (aki idézése ellenére nem jelent meg a Fővárosi Törvényszéken), a horvát ügyészségen azt vallotta, hogy a két ciprusi cég Hernádi megbízásából utalta át a vesztegetésre szánt pénz felét, ami viszont a horvátországi büntetőeljárás megindulása miatt nem kerülhetett el Sanaderhez.
A Fővárosi Törvényszék úgy ítélte meg: semmiféle bizonyíték sem támasztja alá, hogy Hernádinak bármi köze lett volna az átutaláshoz. Bár az ítélet szóbeli indoklásában nem hangzott el, Zamecsnik Péter ügyvéd – Hernádi védője – védőbeszédében utalt rá, hogy az egész ügy hátterében a Robert Jezic ellen indított horvátországi adóvizsgálat állhat: a vállalkozó feltehetőleg vádalku keretében tett terhelő – a mostani verdikt szerint minden alapot nélkülöző – vallomást Hernádira, és az időközben hivatalából távozott Sanaderre.
A hétfői ítélet nem jogerős, a pótmagánvádló jogi képviselője fellebbezett a döntés ellen. Gellér Balázs József kérdésünkre elmondta: a megbízójával abban állapodott meg, hogy a nyilvánosság előtt nem kommentálja a törvényszéki döntést.
Az ítélethirdetésről távozó Hernádi Zsolt a bíróság folyosóján, kamerák gyűrűjében azt mondta: ez az ügy nem róla szól, hanem a Mol-ról, véletlen, hogy éppen ő testesíti meg a célkeresztbe került céget. „Én csak járulékos veszteség voltam" - tette hozzá. Közölte, örül annak, hogy három év után a bíróság kimondta: semmi köze sincs a vádakban megfogalmazott bűncselekményekhez, ugyanakkor nem érez elégedettséget, mivel ez az ügy a családjától és a cégtől is sokszor elvonta a figyelmét.
Zamecsnik Péter lapunk kérdésére kifejtette, amennyiben a felmentő ítélet jogerőre emelkedik, Hernádi Zsolt horvátországi ügyvédei kezdeményezhetik a verdikt ottani elfogadását. Mint mondta, a mostani perben a horvát hatóságok által készített összes dokumentumot a Fővárosi Törvényszék rendelkezésére bocsátották, ami azt jelenti, hogy ugyanazon tényállás alapján ítélkezhet a budapesti és a zágrábi bíróság. Márpedig az uniós jog szerint ugyanazon tényállásra csak az egyik állam bírósága alapozhat ítéletet. Ez azt jelenti, hogy a jogerős verdikt alapján Horvátországban meg kell majd szüntetni az eljárást Hernádi Zsolt ellen, amivel pedig az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs is érvényét veszítené – tette hozzá Zamecsnik Péter.
