Az biztos, hogy lenne miről egyeztetni. Schwezoff Dávid szeptember végén készített stratégiai tervében azt állította, hogy a látogatók számához képest indokolatlanul kevés pénz folyt be a Dohány utcai zsinagóga jegybevételeiből (a hiány akár a százmilliós nagyságrendet is elérheti). Az érvelést, hogy a visszaélésekre utaló vádak téves számításokon alapulnak, Schwezoff nem fogadta el. A BZSH ügyvezető igazgatója továbbra is úgy ítéli meg, hogy a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerében súlyos szabálytalanságok és visszaélések feltételezhetők. Ezért ismeretlen tettes ellen a minap büntetőfeljelentést tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és sikkasztás gyanúja miatt.
Békét teremteni nem lesz könnyű. Heisler nem titkolja, hogy totálisan alkalmatlannak tartja posztja betöltésére Schwezoffot. A „kalandos előéletű” – régebben transzvesztita előadóként és katolikus kántorként is ténykedő, evangélikus egyetemre járó, a zsidó vallásba betért – Schwezoff azonban nem csupán megtartotta tisztségét, hanem a jelek szerint még erősíteni is tudta pozícióját. A közelmúltban Tordai Péter, a BZSH elnöke próbálta eltávolítani. A vége az lett, hogy a budapesti közgyűlés Tordaitól vonta meg a bizalmat, Schwezoff maradt ügyvezető igazgató.
Kettejük konfliktusa amúgy a csepeli zsinagóga ügyében tört ki. A zsinagógát már át kellett volna adni, de a munkálatok még el se kezdődtek. Schwezoff megalapozottnak vélte azt az állítást, hogy Tordai – feltehetően anyagi előnyök reményében – a számára kedves kivitelezőnek akar kedvezni. (Tordai visszautasította a vádat.)
Ennél is nagyobb, megközelítőleg hárommilliárdos falat a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása. Schwezoff szerette volna elérni, hogy a beruházásról tulajdonosként a BZSH tárgyaljon a kormánnyal. Tordai viszont azon az állásponton volt, hogy ez – ahogyan más esetekben is – a Mazsihisz hatásköre.
A kormány ígérete szerint a Rumbach Sebestyén utcai mellett a miskolci és a szegedi zsinagógát, valamint a fővárosi Alma utcai szeretetotthont is felújítják. Újabb milliárdos tételről van szó. A további viták és gazdasági vádak elkerülése érdekében Heisler András és a Mazsihisz vezetősége azt javasolja, hogy kérjék fel a kormányt a kivitelezéssel járó feladatok ellátására.
Schwezoff a tavasszal távozó Zoltai Gusztáv utódjaként lett a BZSH ügyvezetője (és csak kevéssel maradt le Kunos Péter mögött a Mazsihisz ügyvezető igazgatói posztjáért folyó versenyben). Schwezoffot hitközségi berkekben „Zoltai embereként” tartják számon. Zoltai nemrégiben Lázár János miniszter tanácsadójává szegődött. A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése februárban több vitás ügy miatt úgy döntött, hogy távol marad a holokauszt hetvenedik évfordulójára meghirdetett emlékév kormányzati eseményeitől.
|
Schwezoff a bukás helyett erősíteni tudta a pozícióját
Kallos Bea / MTI |
A kormánnyal szemben az év elején még egységesen fellépő Mazsihisz mára folyamatos belső harcok terepévé vált, a szétesés jeleit mutatja. Azt, hogy ebben milyen közvetlen szerepe van a kormánynak, csak találgatni lehet. Aligha kétséges viszont, hogy a hatalomnak nincs ellenére a hitközségi káosz.
Ha Lázár – a fideszes táborban is tiltakozást kiváltva – valóban azért vette maga mellé Zoltait, hogy a volt ügyvezető segítsen konszolidálni a kormány és a Mazsihisz viszonyát, akkor bizonyos szempontból elérte célját. A frontvonal már egyre kevésbé a kormány és a Mazsihisz között, sokkal inkább a Mazsihiszen belül húzódik.
