galéria megtekintése

„Ez a lemondás az én tiltakozásom”

14 komment


Rab László
NOL

Lemondott egy éve könnyített honosítással kapott magyar állampolgárságáról a 33 éves erdélyi angoltanárnő, Nágó Zsuzsa. Amikor augusztus 4-én délután bement mindezt bejelenteni Magyarország londoni nagykövetségére, az ügyintéző azt mondta: „Mi, egyszerű állampolgárok kishalak vagyunk, nem tudunk változást elérni vagy politikai döntéseket befolyásolni, erre csakis a nagyobb szervezeteknek van lehetőségük.”

– Azt feleltem – nyilatkozta lapunknak a törökországi suruci menekülttáborban önkéntesként tevékenykedő hölgy, aki a családjával öt évig élt Székelyudvarhelyen –, hogy ha ezt elhisszük, nem is lesz változás. Magyarországon a kishalak tették a nagyhalak dolgát az utóbbi két hónapban, olyan létszámban, kitartással és odaadással, amiről csakis a legnagyobb tisztelet hangján lehet szólni. A magyar állampolgárok a menekülteknek köszönhetően megtaláltak magukban azt az erőforrást, morális tartást, emberséget és szolidaritást, ami teljesen megváltoztatta az eddigi politikai gondolkodást, mely arra épül, hogy a kormány hoz egy határozatot, az emberek meg rábólintanak – ha nem, hatása úgysem lehet. A magyar kishalak nélkül nem történt volna meg, hogy például Budapest polgármestere, ha két hónapos késéssel is, de végre megtette az első olyan lépést, amit az állami szervezeteknek kötelességük lett volna megtenni.

Fotó: Facebook

Nágó Zsuzsa angoltanárként dolgozott Törökországban, de elfogyott a pénze, ezért egy nyári táborba elment dolgozni Londonba. Szeptemberben visszatér Törökországba, azt is tervezi, hogy szíriai menekülttáborokban lesz újra önkéntes. Kérdéseinkre elmondta, nem a civilek Magyarország hivatalos képviselői, hanem a kormány. A kormánynak az az álláspontja, hogy a háborús menekülteket pengés fallal, megvetéssel és gyűlölettel kell fogadni, ez azonban gyökeres ellentétben áll a személyes meggyőződésével. – Ezért adtam fel a hivatalos státuszom, ami a magyar állampolgárságot és az útlevelet jelentette. Mélységesen elítélem a kormány hozzáállását a menekültkérdéshez. Úgy látom, hogy ha ennyire másképp érzek és gondolkodom, mint a kormány, nem erkölcsös, hogy kihasználjam az útlevél adta előnyöket.

 

– Azért mondtam le az állampolgárságról – mondta Nágó Zsuzsa –, mert úgy gondolom, az embernek muszáj kiállnia amellett, amiben hisz, és állást kell foglalnia az ellen, ami a meggyőződésével összeegyezhetetlen. Tettekkel, nem csak szavakkal kell odaállni. Más országok is építenek kerítést, amit ugyancsak elítélek, de sehol máshol nem adtak ki olyan kérdőívet, amiben a menekültek, a gazdasági bevándorlók és a terroristák közé az állam képviselői egyenlőségjelet tesznek. És amire az állampolgárok bizonyos része érdektelenségből, vagy meggyőződésből, de rábólint. Egy kormány az állampolgárai nevében cselekszik. Visszautasítom, hogy az én nevemben fal épüljön háborús menekültek ellen. Ez a lemondás az én tiltakozásom.

Lépett

Nágó Zsuzsa útja Székelyudvarhelyről először Budapestre vezetett. Mielőtt több hónapot töltött szíriai kurd menekültekkel Törökországban, cikkeket írt az Átlátszó erdélyi honlapjára, élelmet osztott és gyűjtött Pesten, petíciót írt a fal ellen. Azt várta, hogy emberséges megoldás születik a menekültválságra. Azt, hogy le fog mondani az állampolgárságról, szintén az erdely.atlatszo.hu oldalon jelentette be. „A lemondás az állampolgárságról az utolsó lépésem – írta. – Nincs más eszközöm arra, hogy kifejezzem, mennyire elítélem a falat és a kormány passzivitását. És mert úgy gondolom, a beszédnek sok haszna nincs, ha azt nem követi cselekvés.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.