Az ELTE etikai bizottsága az erőszak miatt felfüggesztette a tanító- és óvóképzős hök vezetését, és a gólyatábor szervezését. A jogtudományi karon az instruktori körök esetében született hasonló döntés, mert egy másik táborban szexuális erőszakra buzdító rigmusokat skandáltak.
A rektor kitért arra is, hogy felülvizsgálják az egyetemi gólyatáborok szervezésének rendjét, és a jövőben csak az egyetem vezetése által meghatározott garanciák, minőségi biztosítékok és központi ellenőrzés mellett folyhat ilyen tevékenység. A két eset miatt különben fegyelmi vizsgálatot kezdeményeztek, amely várhatóan ma zárul le. Ha pedig a szervezők vétkességét állapítják meg, a tanítóképzős önkormányzat tagjait akár el is tanácsolhatják az egyetemről.
A rektor bejelentette: szeretnék, ha az egyetemi felvételi kérelemhez erkölcsi bizonyítványt is csatolniuk kellene a jelentkezőknek. Így legalább tudomásuk lehetne arról, ha valaki büntetett előéletű – tette hozzá.
Jóri András korábbi adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatban viszont inkább az aggályait fogalmazta meg, mivel különleges személyes adatról van szó. Annak kezelésére törvény ugyan felhatalmazhatná a felsőoktatási intézményeket, de ehhez kellene valamilyen legitim célt találni, különben egy ilyen jogszabály nem állná ki az alkotmányosság próbáját.
– Nehéz azonban elképzelni, mit kezdhet egy egyetem azzal, hogy a jelentkező korábban összeütközésbe került a törvényekkel – így Jóri. – Talán közhírré teszi – kérdezte –, hogy a hallgatók tudják, kivel állnak szemben? Ha erről csak a diákok egy szűk körét – például a hallgatói önkormányzatok vezetőit – tájékoztatják, az adatvédő szerint akkor sem jobb a helyzet, mert nincs semmilyen biztosíték arra, hogy az érzékeny információ nem szivárog ki valahogyan.
Ha sikerülne is valamilyen értelmes magyarázatot találni rá, hogy mi szükség az erkölcsi bizonyítványra, egy ilyen szabályozás könnyen elbukna a szükségesség-arányosság tesztjén, amit az Alkotmánybíróság (AB) az alapjogokat érintő törvények kapcsán mindig elvégez – állítja Jóri. Maga nem lát ugyanis olyan valóban reális célt, amelynek eléréséhez elengedhetetlen, egyben arányos lenne, hogy az egyetemek a hallgatók különleges személyes adataihoz is hozzáférjenek.
Arra a felvetésünkre, hogy törvény ki is zárhatná a felsőoktatásból a büntetett előéletű jelentkezőket, Jóri nem vitatta: a jogalkotónak éppen lehetősége lenne erre is. Emlékeztetett ugyanakkor az AB egy korábbi döntésére, amely szerint az emberi méltóság, ezen belül az önrendelkezési jog része, hogy a megfelelő képességű állampolgárok felsőfokú tanulmányokat folytassanak. Tehát, ez sem lenne igazán járható út. Más kérdés, hogy egyes állások betöltését, ha a közérdek indokolja, már köthetik büntetlen előélethez.
Tüntetés és bocsánatkérés
Demonstrációt szervez a Class FM Üllői úti székháza elé vasárnapra a Nőkért Egyesület és csaknem tíz civil szervezet, hogy tiltakozzanak a nemi erőszak bagatellizálása ellen, miután a rádió Morning Show című műsorában hétfő reggel élcelődtek a gólyatáborban történt szexuális erőszakon. A Nőkért Egyesület szerdán panaszt nyújtott be a médiahatósághoz emiatt.
Fábri György, az ELTE főigazgatója azt közölte: a rádió egyik vezetője levelet írt, amiben elnézést kért az elhangzottak miatt. Hétfőn az érintettek – Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani – még rosszindulatú firkászoknak nevezték azokat az újságírókat, akik kifogásolták az elhangzottakat. A rádió újabb közleményében már az áll: „Elítéljük az erőszakot, nem volt szándékunk a sajnálatos és megmagyarázhatatlan tetten gúnyolódni, s ha bármely mondatunk, szavunk, gesztusunk bántó vagy sértő volt, akkor bocsánatot kérünk!” Jelezték: intenzív kampányt indítanak a nők elleni erőszak megállításáért. (B. I.)
