Engedély nincs, de ötmilliárd eurós akvaparkot álmodtak Fűzfőre
Működő hatóságok híján a Balaton kalandor vállalkozók játszóterévé válik. A fenyvesi óriásmóló után most egy százhektáros akvapark gondolatához próbálják szoktatni a fűzfői és almádi polgárokat. Az öböl átépítésével és egy víz alatti szállodával számoló terv jogszabályokkal ellentétes, az érintett önkormányzatok mégis nyitottak lennének rá.
Balatonfűzfőt az ág is húzza: az elmúlt hetekben egy tervezett lőszergyár miatt forrósodott föl a hangulat, újabban pedig a régió legnagyobb idegenforgalmi beruházásával, egyben a világ legnagyobb vízi vidámparkjával kellene megbarátkozniuk a helybelieknek. A létesítmény szárazföldi része Balatonfűzfő Tobruk nevű részétől az almádi Fórum üzletközpontig húzódna nagyjából 1,7 kilométer hosszan és átlagosan 700 méter szélességben, összesen mintegy 100 hektárnyi (egy négyzetkilométernyi) területen. Itt egy fedett, télen-nyáron üzemelő és évi 3-4 millió látogatót fogadó akvapark épülne, de a tervezőknek a közeli vízterülettel, a Fűzfői-öböllel is vannak elképzeléseik: ott búvárkodást is lehetővé tevő 30 méteres mederkotrásra, illetve egy víz alatti luxusszálloda felépítésére készülnek.
|
| Az akvapark látványterve. Vár vagy légvár? |
A projekt költségvetése a fűzfői önkormányzat által tárgyalt előterjesztés szerint ötmilliárd euró, azaz 1550 milliárd forint (ez a paksi bővítés költségvetésének fele; egy fél atomerőmű ára), aminek nyomán egy 1200 főt foglalkoztató, az almádi és a fűzfői szezont 365 napossá tevő élménycentrum jönne létre. Hogy ennek mennyi a realitása, arra a lapunk birtokában lévő előterjesztés nem tér ki, az viszont látszik, hogy a NER-konform elnevezésű, Aqua Regnum Hungary néven futó majdani komplexum „projektgazdája”, Gulyás Péter (akinek szakmai múltjáról kevés értékelhető információt találni) úgy gondolja: az állam a terv megvásárlásával, illetve a területek apportálásával „a teljes költségvetés 2 százalékáért” (100 millió euróért) 30 százalékos tulajdonhányadot szerezhetne a beruházásban.
Ez így még mindig nem komolyabb egy légvárnál, ráadásul ugyanúgy ellentétes a jogszabályokkal, mint a fenyvesi óriásmóló. Maga az előterjesztés is megállapítja, hogy például a Balaton-törvényt és a Natura 2000 szabályozást módosítani kellene hozzá, noha az utóbbira kicsi az esély, mivel az uniós joganyag része. Csakhogy a fenyvesi példa megmutatta, hogy bármi megtörténhet, ha van rá politikai akarat: hónapok óta épül a tóba fél kilométer hosszan benyúló kőmóló, miközben a Balaton-törvény kimondja: a tó medre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túl nem csökkenthető. Balatonfenyvesen amúgy nyomozás folyik az engedélyek kiadása miatt, de az építkezést nem állították le, s a fűzfői projekt sem juthatna túl a jogi akadályon, ha az engedélyező hatóságok következetesek lennének.
Rossz előjel ugyanakkor, hogy a fűzfői és az almádi önkormányzat máris elvi támogatást adott a települések jellegét és a tó ökológiai állapotát is erősen befolyásoló beruházáshoz. Kontics Monika, a fűzfői képviselő-testület településfejlesztési bizottságának elnöke az élményparkkal foglalkozó ülésen úgy fogalmazott: ez „a szívéhez és szakmaiságához közel álló turisztikai fejlesztés”, az önkormányzat pedig az elvi támogatás megadásával semmilyen kockázatot nem vállal.
Bóka: Nem reális
Bóka István füredi polgármester, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke lapunk kérdésére azt mondta: az ötletgazda jó szándékát nem vonja kétségbe, ám a finanszírozási oldalról nem látja reálisnak a beruházást, és azt sem gondolja, hogy a Balatonra való lenne. A tónak szerinte olyan fejlesztésekre lenne szüksége, amelyek a balatoni adottságokra épülnek, egy ilyen létesítmény viszont, ha van rá pénz, az ország bármely pontján kialakítható, nem kell hozzá a tóparti területeket és a meder egy részét föláldozni. A polgármester a meglévő jogszabályokat is akadályként említette, ám – más forrásból – úgy tudjuk: a kormányoldal készül a Balaton-törvény módosítására.
