Elszálló költségek a Széll Kálmán téren
Mégis többe kerül a tervezettnél a Széll Kálmán tér rekonstrukciója, illetve a budai fonódó villamos. A tavaly decemberben, illetve idén januárban kiírt kivitelezési közbeszerzési pályázatokra érkezett ajánlatok elsődleges mérlegelése után a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) arra jutott, hogy a megvalósítás várható költségei jócskán meghaladják a rendelkezésre álló kereteket. A Széll Kálmán tér átépítéséhez további 692 milliót kérnek a fővárostól, míg a budai fonódó esetében összesen 2,84 milliárd forinttal több önkormányzati önrészre lenne szükség.
|
A Széll Kálmán tér rekonstrukciója várhatóan 5,13 milliárd forintba kerül majd Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére készült előterjesztés szerint a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság április 2-án elfogadta a beruházás forrásemelését. A kormány – a múlt héten megjelent határozat értelmében – valóban hozzájárult a projekt támogatásának legfeljebb bruttó 4,5 milliárd forintos emeléséhez. A két beruházáshoz kért – uniós és hazai – támogatás összege így 8,099 milliárd forintról 12,744 milliárdra emelkedik. Az uniós források 2015 végéig használhatók fel. A támogatások aránya így a költségek 90 százalékára emelkedett a korábbi 83 százalékról. De a fővárosnak is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.
A Széll Kálmán tér rekonstrukciójáról eddig még nem szerződött a BKK és a fővárosi önkormányzat. A kivitelezés várhatóan 5,13 milliárd forintot emészt fel. A céges ajánlatok mindegyike meghaladja ugyanis a tervezett összeget. Az ebből eredő kockázat eléri az egymilliárdot. Ráadásul a BKK további 375 milliót számít fel a projekt előkészítésére és lebonyolítására. A fővárosnak 692 millió forintot kellene beletennie.
A budai fonódó villamosközlekedés megteremtése még kacifántosabb. A kivitelezői ajánlatok itt egy-kétmilliárddal is meghaladják a korábban becsült költséget. A Széll Kálmán téri ág kiépítésének bruttó költsége így 12,5 milliárdra, míg a Bem rakparti ágé bruttó 5,1 milliárdra emelkedhet. S ez különösen a jóval kisebb támogatást élvező Bem rakparti ág miatt jelentősen növeli a főváros által fizetendő összesen 2,8 milliárdos önrész összegét. A többletköltség kifizetéséről szerdán dönt a közgyűlés.
A BKK nem indokolja különösebben a költségek növekedését, csupán a kivitelezői tenderekre hivatkozik, bár ezeken még nem hirdettek eredményt. (A többször módosított januári ajánlattételi határidő lejárta előtt a BKK ugyanis újra halasztott.) Az MTI úgy tudja, hogy a bekerülési összeget azért kell megemelni, mert a BKK többlet műszaki tartalommal bővítette a projektet. Így a Margit híd budai hídfőjénél is elvégeznék a 4-6-os vágányainak felújítását, illetve a Széll Kálmán téren is felújítanák a vágányokat és a megállókat. Csakhogy ez utóbbiak eredetileg is szerepeltek a tervekben. Az Építész Stúdió Kft. és a Lépték-Terv Kft. győztes pályaműve a metró legyező formájú épületének toldalékoktól való megtisztítása mellett az üzemi funkcióknak a tér sarkára való kitolását, új mozgólépcső és lift építését, az autóbusz- és a villamosmegállók átalakítását, a közművek kiváltását, valamint az új megállók és vágányhálózat kialakítását is tartalmazta. A Fővárosi Közgyűlés mindenesetre erre a tervre alapozva fogadta el tavaly a BKK érvelését, amely szerint a tér rekonstrukciója 4,8 milliárd forintból valósítható meg teljes körűen, a budai fonódóhoz való kapcsolódás további csaknem kétmilliárdba kerül. Ha a közgyűlés most elfogadja az újra módosított költségvetést, akkor a kivitelezői tenderek sikeres lezárása után, a BKK reményei szerint nyáron elindulhat a kivitelezés. A tér megújulását 2015 őszére ígérik, de az uniós zárás miatt a budai fonódó kivitelezésével sem csúszhatnak sokkal későbbre. A BKK szerint a projektben akár féléves csúszásra is van tartalék. A projekt indításakor még úgy számoltak, hogy 2012 júniusáig le kell bonyolítani az építészeti pályázatot, hogy annak eredményei alapján még abban az évben lefolytathassák az engedélyezési eljárást és a kivitelezői tendert. Akkor úgy vélték, hogy a kivitelezésre legalább két év kell. A kivitelezői pályázati kiírásban már csak 440 napot adtak a munkára, ezzel csökkentve a politikai vitákkal, a források megszerzésével és az elhúzódó engedélyezéssel felgyülemlett lemaradást.