galéria megtekintése

Titkolták a számokat: elithálózatot épít az állam

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 12. számában
jelent meg.

Népszabadság

Az előző ciklusban ötven százalékkal növekedett az egyházak által fenntartott iskolák száma. Úgy tűnik, az állam egyfajta egyházi iskolahálózatot akar létrehozni – idemenekítheti a gyerekét a felső középosztály a lebutított állami köznevelésből.

Korábban csak sejthető, most azonban már tényszerűen is igazolható folyamat játszódott le a magyar közoktatásban, amit idáig titkolni igyekeztek: az elmúlt négy évben nemcsak az állam vette át az önkormányzatoktól az iskolákat, amelyekben azóta az oktatás színvonala folyamatosan romlik, hanem az egyházak is számos intézményhez jutottak. Ezeket pedig, úgy tűnik, állami segítséggel elit intézményekké fejlesztik.

Szigorú előírások alól kaptak felmentést az egyházi iskolák
Szigorú előírások alól kaptak felmentést az egyházi iskolák
Kurucz Árpád / Népszabadság

A folyamat tényszerűen: a 2009/2010-es tanévben az állam és az önkormányzatok összesen 2133 óvodát, 2019 általános iskolát, 442 szakiskolát, 467 szakközépiskolát és 407 gimnáziumot működtettek, a különböző egyházak fenntartásában ekkor 139 óvoda, 194 általános iskola, 33 szakiskola, valamint 31 szakközépiskola és 104 gimnázium volt. Három év leforgása alatt alapvetően megváltoztak az arányok: az egyházi jogi személyek által fenntartott intézmények száma több mint 50 százalékkal növekedett. A 2012/13-as tanévben közel 800 intézmény volt egyházi fenntartásban, ahol több mint 190 ezer gyermek tanult.

 

A Magyar Katolikus Egyház 497, a Magyarországi Református Egyház 221, a Magyarországi Evangélikus Egyház 74 intézményt tartott fenn. A számok, melyeket eddig mindenki titkolt, abból a pályázatból derülnek ki, amit a kormány írt ki karácsony előtt a szívének kedves egyházak számára. A számoktól pedig nem lehetett eltekinteni, ugyanis uniós forrásokról, kétmilliárd forintról van szó.

A pályázat címe: „Az egyházak köznevelési feladatainak támogatása”. A pályázatra mindössze egyetlen hét volt, s a kikötések közé tartozik, hogy csak az Országgyűlés által elismert egyházak jelentkezhetnek, közülük is azok, melyek önállóan vagy konzorcium formájában legalább 25 „köznevelési feladat-ellátási helyet” tartanak fenn. Érdemes megjegyezni, hogy a pályázat hasznos célokat szolgál, egyebek mellett az intézményirányítás és -fenntartás új integrált rendszerének kialakítását, az informatikai rendszerek fejlesztését, az egyházi fenntartó által működtetett pedagógiai szakszolgálati tevékenység minőségének javítását.

E mostani kiírást is azzal indokolja a kabinet, hogy „az elmúlt években az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) jelentős hányadát érintette a fenntartóváltás folyamata”, ami, miként azt a számok is alátámasztják, igaz. Nem is titkolja a kiíró: „a Magyar Katolikus Egyház intézményei behálózzák az egész országot, szinte minden térségben és a közoktatás valamennyi területén szerepet vállalnak”. A reformátusok nagyságrendileg leszakadva kullognak a katolikusok mögött, de az elmúlt években 25 százalékkal gyarapodott az intézményrendszerük.

A tények mögött azonban élesen kirajzolódik egy másik folyamat is, amelyről Szüdi János jogász, közoktatási szakértő azt mondja: – Úgy tűnik, az állam az egyházi intézményrendszer területén kívánja az oktatást fejleszteni, a minőséget javítani. Ekkora fejlesztési pénzzel ugyanis nem szórja meg sem az alternatív iskolák fenntartóit, sem az állami iskolák kezelőjét, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik). Hozzáteszi: a Klik 2015-ös költségvetését úgy tervezték, hogy abból nemhogy oktatásfejlesztésre nem jut, de még a pedagógusbérek kifizetésére sem.

Az állam újraszervezi, 2015 áprilisától pedig beolvasztja az Oktatási Hivatalba a pedagógiai intézeteket anélkül, hogy ehhez többletforrásokat biztosítana. Jövő év júniusától pedig a szakképzés intézményrendszerét átveszi egy ma még nem létező, új állami intézményfenntartó. Ennek a feladatnak a végrehajtásához rendelt pénz sincs a költségvetésben.

– Szinte csak az egyházi iskolákkal szemben érzékelhető állami gondoskodás. Ugyanakkor a pályázatban kiírt fejlesztéseket az egyházi iskolafenntartók már korábban elvégezték. Van saját pedagógiai szakszolgálati intézményük és saját tanügy-igazgatási rendszerük. Olyan feladatokhoz kapnak tehát ekkora összeget, amiket már kipipáltak. Vélelmezni lehet, hogy az állam kifejezetten létre akar hozni egy egyházi iskolafenntartói hálózatot. Így számos iskoláját átadhatja az egyházaknak.

A középosztály aztán odaküldheti a gyerekeit – jósolja Szüdi János. Az általa mondottakat támasztja alá az is, hogy a kormány az állami intézményrendszerben a tanítás szabadságát, ezen keresztül az oktatás minőségét folyamatosan rontja. – A 16 évre leszállított tankötelezettség azt is jelenti, hogy 16 éves kor felett az államnak nincs ellátási kötelezettsége. Olyan szorosra húzza a kapacitásokat, amilyen szorosra csak akarja. Így több ezer gyerek eshet ki a rendszerből.

Az egyházi iskolákban sokkal nagyobb biztonságban vannak a gyerekek, akiket az intézményrendszerükön keresztül az óvodától az érettségiig végigvisznek. Ezzel szemben az állam szétdarabolta az intézményrendszerét: a kormány az óvoda fenntartását az önkormányzatoknál hagyta, az általános iskolákat és a gimnáziumokat a Klik alá rendelte, a szakképző intézményeket és a szakközépiskolákat pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába utalta.

Kecel egyetlen, 2005-ben felújított általános iskolájában, amelyet négy éve adtak oda a katolikus egyháznak
Kecel egyetlen, 2005-ben felújított általános iskolájában, amelyet négy éve adtak oda a katolikus egyháznak
Kovács Péter / Népszabadság

Mindebből logikusan az következik, ha a szülő biztosítani akarja azt, hogy gyereke eljusson az érettségiig, akkor inkább egyházi iskolába íratja. Szüdi János rámutat arra is, hogy az egyházi iskoláknak a fenntartó saját kerettantervet hagyathat jóvá. Így felmentést kapnak a kötelező kerettantervek alól, eltérhetnek a központi tananyagtól, ennek megfelelően az állami iskolák számára kötelezővé tett, drasztikusan szűkített tankönyvjegyzék sem vonatkozik rájuk, olyan tankönyvből tanítanak, amilyenből csak akarnak. Szüdi szerint minden adott, hogy létrejöjjön az elitképzés az egyházakon keresztül.

Idetartozik, hogy Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője cikkünk nyomán kérdésekkel fordult Navracsics Tibor oktatást felügyelő uniós biztoshoz. Ebben arról faggatja: – Megfelel-e az európai gyakorlatnak, hogy a pályázatkiíró egyoldalúan leszűkíti a pályázók körét egy olyan uniós támogatás elosztásakor, amelynek deklarált célja az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítása?; Navracsics az európai értékekkel megegyezőnek és az oktatásfejlesztés céljaival megegyezőnek tartja-e, hogy bármilyen módon hátrányos szelekció történjen az alternatív, alapítványi iskolák és az egyházi fenntartású intézmények között?; Navracsics Tibor az európai értékek őreként miként látja a magán- és az egyházi fenntartású köznevelési intézmények szerepét az oktatási rendszerben?

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető