Jóval gyakrabban fordul elő az átmeneti ujjlenyomat-hiány. Ez annak a következménye, hogy a tenyér, s a kézujjak bőre kifejezetten begyullad, nagyfokú hámlás, nedvedzés, hámhiány alakul ki. Előfordulhat ez az állapot súlyos kézekcémában, de az előrehaladott vastagbél-, gyomor- és mellrák kezelésében alkalmazott egyik gyógyszer ritka mellékhatásaként is, mondta el a szakorvos.
A kézekcéma lényegesen gyakoribb, mint a génmutáció, így nehéz megmondani, hogy ideiglenesen a lakosság hány százaléka nem rendelkezik ujjlenyomattal. Találtunk olyan nemzetközi adatot, mely összességében a lakosság 10-15 százalékáról beszél. Az útlevélkiadás kapcsán tapasztalt hiány Magyarországon csekély, a kérelmezők 0,8 százalékánál nem lehet ujjlenyomatot rögzíteni – tudtuk meg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától.
Az ujjlenyomat levételének szabályai egyébként rendkívül összetettek. Mindenképpen két ujjról kell venni, a kisujjról soha nem rögzítenek adatot. Főszabály szerint a két kéz azonos ujjáról a következő sorrendben vesznek mintát: mutatóujj, középső ujj, gyűrűsujj, hüvelykujj. Ha mindkét mutatóujj alkalmas, akkor azokról nyernek lenyomatot. Amennyiben nem, úgy a fenti sorrendben próbálkoznak.
A központi hivatal tájékoztatása szerint az útlevél kiadásának akkor sincs akadálya, ha a kérelmező nem tud ujjlenyomatot adni. Ilyenkor azonban az okmány legfeljebb egy évig lehet érvényes, a fizetendő illeték 2500 forint. Ha a kérelmezőtől nemcsak átmenetileg, hanem betegsége következtében soha nem képesek ujjlenyomatot rögzíteni, akkor az útlevél érvényességi idejét ez a betegség nem befolyásolja.
Az ujjlenyomat hiánya azonban nemcsak az útlevélkérelemnél okozhat – tulajdonképpen könnyen áthidalható – bonyodalmat, hanem egyre több informatikai és biztonsági rendszer, készülék is alkalmazza ezt az egyedi jelet. Újsághírek szerint rövidesen bemutatják például a Samsung érintésmentes fizetések lebonyolítására is alkalmas biometrikus szenzoros karóráját, mely az Apple Touch ID megoldásaihoz hasonló elven működő 2D ujjlenyomat-olvasót hordoz.
A laptopok, s a telefonok többsége eddig leginkább a bekapcsoláshoz használta az ujjlenyomatot, ám ezt a funkciót ki lehetett kapcsolni. Az érintésmentes fizetésekre alkalmas új órák, telefonok esetében azonban többnyire azzal számolnak, hogy minden embernek van érzékelhető ujjnyomata.
Az azonosítás egyik legmegbízhatóbb jele a bűnügyi nyilvántartásban is az ujjlenyomat. Az ujjlenyomat nélküli ember állapotát, esetenként betegségét „bevándorlásgátlóként" is emlegetik a külföldi hatóságok, ami persze nem fedi a valóságot, mert a nyomat hiánya önmagában nem teszi lehetetlenné, csak bonyolítja a legális bevándorlási eljárást.
Megkérdeztük Nagyné Bánovics Szilviát, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet Daktiloszkópiai Szakértői Osztály vezetőjét: a tudomány mai állása szerint nem ingott-e meg az ujjlenyomat szerepe az azonosításban. A szakember utalt arra: az ujjnyom-azonosítási módszernek az abszolút megbízhatósága két alapvető biológiai törvényre épül: az ujjnyomok egyediségére és az ujjnyomok változatlanságára.
A bőrlécek (fodorszálak) az embrionális élet harmadik-negyedik hónapjában alakulnak ki, és életünk során változatlanok maradnak. Az ember fejlődése során a növekedés következtében a fodorszálak rajzolata csak méretében változik, miközben a minőségi paraméterek (a rajzolat típusa és a fodorszálak sajátosságai) változatlanok maradnak. A minták csak a bőrrel együtt bomlanak fel az ember halála után – magyarázta el az osztályvezető.
A szakértő intézet számtalan esetben azonosított ismeretlen áldozatokat és elkövetőket. Nagyné Bánovics Szilvia példaként említette, hogy az INTERPOL nemzetközi körözést adott ki egy ismeretlen elhunyt személyazonosságának megállapítására, akit Németországban vasúti sínek mellett találtak. A holttestről vett ujjnyomatokat minden INTERPOL-tagország megkapta, így Magyarország is. A Daktiloszkópiai Szakértői Osztályon a holttestről vett ujjnyomatokat eredményesen azonosították egy harmadik országbeli állampolgárságú személy ujjnyomataival.
Hasonlóan sikeres volt annak a magyar állampolgárságú személynek az azonosítása is, akinek feldarabolt holttestét már több évvel ezelőtt Londonban, a Temzében találták meg, de a személyazonosság megállapítására irányuló kérelem csak évekkel később érkezett hozzánk.
