Elegük lett az éhbérből, már a létminimum alól lázadnak a közszolgák

A helyszínválasztás nem volt véletlen, mert a főváros kerületei közül Kispesten a legalacsonyabbak a fizetések – mondta Borosné. Az önkormányzati közszolgák közül sokan egyébként 75-90 ezer forint között keresnek, és az érdekvédő szerint ekkora jövedelem már a dolgozói szegénység kategóriájába tartozik. Vagyis gyakran a létminimum összegét sem éri el az a pénz, amit hazavisznek.

Az elnök szerint üdvözlendő, hogy a járási kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők fizetését harminc százalékkal emelték. Másfelől viszont aggasztónak tartja, hogy emiatt a helyhatóságoktól elmennek a felkészült közszolgák, ami a polgármesteri hivatalok működőképességét veszélyezteti. Ezért szerinte a kormánynak a zsebébe kellene nyúlnia: 22 milliárdra lenne szükség ahhoz, hogy ugyanezt a béremelést a köztisztviselők is megkapják.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

A júniusi kétórás figyelmeztető sztrájk hatására módosították a szabályokat, és jövő januártól az önkormányzatok határozhatják meg, mennyit fizetnek a közszolgáknak. Borosné szerint ez nem jelent megoldást, mert a települések jelentős része saját forrás hiányában képtelen rendezni az illetményeket. A kabinetnek pedig segítenie kell – hangsúlyozta –, mert a települések nem kis részben kötelező állami feladatokat látnak el, és azok finanszírozását nem hagyhatják az önkormányzatokra.

A korábbi akciónak azonban egyelőre csupán ennyi eredménye volt. Még azt sem sikerült elérni, hogy az egyeztető tárgyalások lefolytatására kijelölt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel találkozzanak – közölte Borosné. Ezért kezdeményezte, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum szeptember 29-i ülésén vegyék napirendre az MKKSZ által készített törvénytervezetet, amely a köztisztviselői életpályáról szól. Ebben a fizetések idén októbertől történő harminc százalékos emelésére is javaslatot tesznek, mert ha nem egyforma az illetmény, nincs egységes közszolgálat sem.

Kérdésünkre Borosné elmondta: a sztrájkhoz kistelepülési és nagyvárosi önkormányzatok sora is csatlakozott. Szerdán zárva maradt a hivatal például Nagyatádon, Ózdon, Tapolcán, de Salgótarjánban és Szegeden is, illetve a főváros XIII., XIV., XV. és XIX. kerületében sem vették fel a munkát. Az elnök nem vitatja, hogy ezzel okozhattak kellemetlenséget a lakosságnak, ám úgy véli, az akció a polgárok érdekeit is szolgálja, hiszen a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett számos helyen ellehetetlenülhet az ügyintézés. Példaként hozta fel, hogy Kispesten egy titkársági állást sem tudnak betölteni a megalázóan alacsony fizetés miatt.

Arra a felvetésre, mit lépnek, ha a szerdai sztrájk hatására sem tudják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt, az érdekvédő közölte: az MKKSZ elnöksége jövő szombaton erről is dönteni fog. Maga nem tartja kizártnak, hogy a közalkalmazottakkal összefogva hirdessenek újabb akciót. A dajkák, az iskolai kisegítő dolgozók, a településüzemeltetésben vagy a szociális területen foglalkoztatottak sem kaptak hosszú ideje fizetésemelést – sorolta a potenciális szövetségeseket.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Borosné bejelentette azt is, hogy kezdeményezni fogják: jövőre a minimálbér ne néhány, hanem 28-30 százalékkal emelkedjék. A kormány vegye komolyan, hogy aki, dolgozik, meg tudjon élni a fizetéséből – emelte ki. Az egyre nagyobb munkaerőhiány is indokolja ezt – tette hozzá –, s ahhoz is ilyen radikális lépésre van szükség, hogy a fiatalokat itthon tartsák.

A sztrájk napján a közszolgák adományokat gyűjtöttek a rászoruló családok javára – hangzott el a sajtótájékoztatón. Azért döntöttek az adománygyűjtés mellett – közölte az elnök –, mert felelősséget éreznek a települések lakosai iránt és a gyűjtéssel is szeretnék szolgálni a helyi közösségeket.