Baján ezt a helyi képviselő-testület március 13-i rendkívüli ülésén, zárt ülésen tették meg. Ez úgy zajlott, hogy az egyéni választókerületi iroda vezetője tett javaslatot a személyekre. A képviselők előre nem kapták meg az anyagot, a 120 nevet tartalmazó listát csak a zárt ülésen osztották ki, a végén össze is szedték. Mindössze 8-10 perc volt arra, hogy átnézzék, és szavazzanak a névsorról. Módosító javaslatot nem lehetett tenni.
Hajdú Miklósnak így is feltűnt négy olyan személy neve, akikről úgy tudta, hogy a helyi Fidesz-szervezet tagjai. Mivel a párttagság minősített személyes adat, ezt bizonyítani nem tudta volna. Annyi azonban világos volt, hogy közülük hárman aktív résztvevői a helyi Fidesz-szervezet összejöveteleinek. Egyikük például biztosan jelen volt és szavazott tavaly decemberben akkor, amikor Zsigó Róbert helyi fideszes riválisa, Révfy Zoltán volt polgármester kizárását javasolták a pártból, ő az erről szóló levelet alá is írta. A negyedik személy ugyan nem jár rendszeresen Fidesz-taggyűlésekre, ő viszont Zsigó Róbert polgármester választókerületi irodavezetőjének az öccse.
|
Zsigó Róbert: Betartjuk a törvényt
Ujvári Sándor / MTI |
Hajdú megtudta: ezek az emberek szóban nyilatkoztak arról, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség. A város jegyzője, a helyi választási iroda vezetője egyébként csak március 17-én jelentetett meg egy nyomtatványt, amelyben a szavazatszámláló bizottságok delegált tagjainak többek között arról is nyilatkozniuk kellett, de nekik írásban, hogy nem áll-e fenn az esetükben összeférhetetlenség.
A szocialista politikus március 18-án kifogást nyújtott be az egyéni választókerületi választási bizottsághoz, amelyben azt állította, hogy három személy részvétele összeférhetetlen, mert vélhetőleg nem felelnek meg a pártatlanság törvényi előírásának. Március 20-án a választási bizottság ezt az ügy érdemi vizsgálata nélkül elutasította. A testület – bár addigra már hozzáférhető volt mind a három megkérdőjelezett személy írásos nyilatkozata, valamint Hajdú Miklós kérésének megfelelően a Fidesz írásos nyilatkozata is, hogy egyikük sem tagja a Fidesznek – a választási eljárásról szóló törvényre hivatkozott, amely azt írja elő, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről nem az egyéni választókerületi választási bizottság, hanem az érintett szavazatszámláló bizottság dönt. Azok viszont csak azután alakultak meg, miután a jelölő szervezetek is bejelentették a maguk delegáltjait, és csak március 26-án tették le az esküt.
Hajdú szerint azonban a választások tisztasága és a jóhiszemű joggyakorlás azzal is sérülhet, ha egy jelölő szervezet, esetünkben a Fidesz kilépteti a pártból egyes tagjait, majd az önkormányzat által választott, tehát pártatlan tagként szerepelteti őket a szavazatszámláló bizottságokban. Mindez más helyeken is előfordulhat, szándékosságot sejtet, de nagyon nehezen ellenőrizhető – ezért szerinte az érintettek írásbeli nyilatkozata sem jelent megnyugtató biztosítékot.
Zsigó Róbert, a Fidesz bajai országgyűlési képviselőjelöltje kérdésünkre azt felelte: van olyan, hogy egyik nap még legény valaki, másnap meg már házas ember. De a törvény azt írja elő, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai jelenleg ne legyenek jelölő szervezet vagy politikai párt tagjai. A bajai Fidesz-szervezet írásos nyilatkozatot adott ki, hogy ilyen személy nincs az önkormányzat által választott tagok között – ők betartják a törvényt.
Zuglóban sok az új szavazó. Vagy nem.
Szerdán az MSZP, tegnap pedig az Élőlánc Magyarországért hozta nyilvánosságra azt az adatot, hogy Zuglóban nagyjából 700-zal többen akarnak szavazni, mint ahányan két hónappal ezelőtt a névjegyzékben voltak, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén nagyjából ugyanennyivel kevesebben. A szabolcsi város polgármestere, Lipők Sándor pedig a zuglói jelölt, Papcsák Ferenc kampányfőnöke – állították.
A zuglói polgármester közleményben reagált: a főváros 8. számú egyéni választókerületének választási bizottsága csütörtökön ülésezett és elutasította a „tömeges, illetve fiktív lakcímlétesítés vádjával” benyújtott kifogást, és megállapította, hogy nem történt jogszabálysértés. Mint írta, a január 2. és április 2. között a XIV. kerületben választójogosultsággal rendelkező állampolgárok száma mindössze 43 fővel növekedett. Papcsák szerint a bizottsági ülésen bemutatott adatok bár helyesek, de azt a kifogást benyújtók szándékosan félreértelmezték: a dokumentumban következetesen lakosságszám-növekedésről beszélnek, ami nem egyezik meg az egyes választókerületekben választójogosultsággal bíró választópolgárok számával. (MTI)
