galéria megtekintése

Egyre több a tiltakozó a Szabadság téren

21 komment


Rab László
NOL

Nyolcadszor is lebontották a tiltakozók a kerítést a birodalmi sasos emlékmű építési helyszínén, a budapesti Szabadság téren. Pénteken pedig valószínűleg kilencedszer is nekifeszülnek a kerítésnek.

Az eredetileg a „német megszállás áldozatainak emléket állító" szobor szellemiségét a Szabadság téri kordonbontók hazugnak és álságosnak tartják, mert szerintük eltakarja az áldozatok haláláért okolható magyar felelősséget.

A kordonbontók nem lankadnak
A kordonbontók nem lankadnak

A szobor építési munkálatai a tiltakozás ellenére jól haladnak, már kész a mellvéd zsaluja, azt hamarosan betonozni fogják. A munkások kiástak egy körülbelül 2x2 méteres vájatot is, minden bizonnyal az ebbe elhelyezendő betontuskó lesz a helyszínen jelenlévő képzőművészek szerint „tömény borzalomnak" nevezett szobor talpa.

 

A szervezők ezúttal is felhívták a figyelmet arra, hogy rombolásról szó sem lehet, csak a kerítést és a takarót szedik le, hogy látható legyen, mi van mögötte.

A bontást megelőzően színészek szavaltak ismert verseket, Bach Szilvia énekelt, mások rögtönzött beszédeket tartottak. Mécs Imre, akit firkálás miatt hallgatott ki szerdán a rendőrség, arról beszélt, hogy a félreérthető szobrok állítása helyett az országnak szembe kell nézni a múltjával, amíg ez nem történik meg, nem leszünk nagykorúak.

Minden nap újra elhelyezik a mécseseket és az emlékezés köveit
Minden nap újra elhelyezik a mécseseket és az emlékezés köveit

„A történészek feltárták" – fogalmazott Mécs a 200-250 fős hallgatóság előtt –, „hogy a Horthy-rendszer megszálló csapatokat küldött a Szovjetunió területére, ahol a katonák ártatlanokat öltek meg. Szembenéztünk ezzel valaha is? Ha ezt elmulasztjuk, az lesz, hogy ilyen rettenetes emlékművek épülhetnek, amit nem szabad megengedni."

Mécs szerint az volna a helyes, ha eljönnének a szoborépítés helyszínére az egyházi felekezetek papjai, és közösen imádkoznának az áldozatok lelkéért. – Nem hagyjuk, hogy ez a szörnyűség megépüljön – mondta Mécs, az egykori szabaddemokrata-szocialista politikus, aki utalt arra is, hogy egyre többen vannak, akik megpróbálnak a tiltakozóknak „keresztbe tenni" (a részt vevők ennek tudják be azt a folyamatos harangzúgást is, amelyet a Hegedűs Lóránt-féle szomszédos Hazatérés temploma „szolgáltatott" a kordonbontásnak).

Újra kikerültek a bedobozolt személyes emlékek, amelyek a magyar segédlettel elpusztított zsidó áldozatokra emlékeztetnek. A fotókat, leveleket és köveket a részt vevők mécsesek mellé tették le az építkezés helyén. A tiltakozásnak ezt a formáját támogatja a Facebookon alakult Eleven emlékmű csoport is, melynek tagjai a bontás előtt körberakott székeken ülve mondták el véleményüket a lehetetlen helyre épülő, korszerűtlen és kegyeletsértő szoborról.

Köztük volt Jovánovics György szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára is, aki elmondta, egykori tanítványa, a gábrieles szobrot alkotó Párkányi Raab Péter 22 évvel ezelőtt jelest kapott nála, de aztán a művész elindult a pályáján visszafelé a barokkos 19. századba. Ennek a járhatatlan útnak a bizonyítéka a borzalmas mű, mely a mélygarázs bejáratába lesz beszorítva.

Nem rombolnak, de nem is engednek
Nem rombolnak, de nem is engednek

Az Eleven emlékmű csoport szerint arra van szükség, hogy mindenki a személyes történetével állítson emlékművet, ennek része a sok helyszínre hozott tárgy, ami segíti a történelmi tisztánlátást és a közös gondolkodást. A modern műalkotás valójában az az emlékezet, amit az emberek a tárgyakkal a helyszínen elhelyeznek, s nem az, amikor egy politikus beszédet mond egy dilettáns műalkotás avatásakor.

Kordonbontás pénteken is lesz, de ezt a szervezők a zsidó szombat miatt előre hozták négy órára.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.