Az államtitkár elismerte: van vita arról, hogy megyei vagy nagyobb régióra szabják a kancellárok ellátásszervező területét, és arról is, milyen fölhatalmazást kapjanak az új szereplők a rendszerben, de lépést, a bevezetés határidejét eddig senki nem vitatta. Beszélt arról is, hogy ha nem sikerül a hatékony ellátásszervezéshez megfelelő jogosítványokat rendelni a kancellárokhoz, akkor az csak kudarccal, az ellátás színvonalának romlásával végződhet. A tervezet változásokra azért van szükség, hogy az egészségügyre jutó közpénzt oda jusson, ahol a legjobban hasznosul a beteg érdekében – mondta.
Ónodi-Szűcs Zoltán megjegyezte, a következő másfél évnek az egészségügy lesz legnagyobb csatamezője. (Azért ez nem lesz annyira egyszerű. Úgy tudjuk, a kormánypárti frakcióknak az az alapvető elvárásuk az egészségüggyel szemben, hogy ott ne legyen balhé.)
Egyelőre feszültségektől terhes a budapesti kórházfejlesztő-program megvalósítása. Ugyan a kormány „terven felül" biztosít a programra plusz 40 milliárdot, de az új szuperkórházak közül kettő helyéről nem sikerült még megállapodni.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az, hogy a Szent János Kórházl és a Kútvölgyi ilyen kiemelt intézménnyé válhat, már lekerült a napirendről. Ami biztos, az a Honvéd kórház, és az Egyesített Szent István Szent László kórház területén fölhúzandó épülettel kapcsolatos tervek megvalósítása.
|
A szakrendelők többségében rövidebb a várakozási idő, mint a kórházakban
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az államtitkár eredeti tervei szerint már szeptembertől életbe kellett volna lépnie a kórházak működési feltételeit meghatározó szakmai minimum rendeletnek. Ám ezekről egyelőre annyi derült ki, hogy az Országos Tisztifőorvos Hivatala dolgozik rajta. Éppúgy mint az új népegészségügyi programon.
Kiderült: a szakmai programjának megvalósítását hátráltatta a kormányzati háttérintézmények körüli huzavona. Az OEP nagyjából megmarad, Egészségbiztosítási Alapot kezelő hivatalként, önálló jogi személyiséggel, költségvetéssel. Továbbra is feladata marad az ellátások finanszírozása, a szerződések megkötése, a gyógyszertámogatási rendszer működtetése. Az államtitkár megfogalmazása szerint: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal körül még zajlik a küzdelem.
A járóbeteg ellátók szakmai konferenciáján elhangzott az is, hogy hamarosan, 2017-től úgynevezett betegfogadási ( várólista) lista vezetésére köteleznék a szakrendelőket. A cél, hogy kiderüljön, milyen rendeléseken kell sokat várni és miért a betegeknek, hogy az ellátás javítása érdekében be tudjanak avatkozni a finanszírozási szabályok megigazításával, vagy többlet rendelési idő biztosításával.
Pénzt és időt kérnek a betegeiknek a szakrendelők
15 százalékos alapdíj-emelést, és nagyobb mozgásteret kér a kormányzattól az ellátható betegek számában a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség . Úgy vélik, most azért kell sokat várni egy-egy rendelésre, mert a háziorvosok sokszor csak beutalóért vagy receptért küldik hozzájuk a betegeket, miközben se elég orvos, se elég rendelési idő nincs ennyi páciens ellátására.
