770 forintos drágulás is lehet
Egy biztos, mind a kábelcégek, mind a két nagy kereskedelmi tévé nehéz időszak elé néz, sok kellemetlensége lesz a dühös nézők miatt. Ugyanis a kormány döntése szinte az összes családot érinti: a médiahatóság februári felmérése szerint 3,5 millió háztartásnak van valamilyen tévés előfizetése, mindössze 600 ezren fogják szobaantennával – ingyenesen – az adást. A két nagy csatorna pedig minden előfizetői csomagban ott van.
Új idők, új szelek
Az elmúlt 16 évben az RTL Klub és a TV2 nem kérhetett pénzt a műsoraiért. 1997-es alapításukkor ugyanis állami tulajdonban lévő frekvenciák használatát nyerték el, amiért évente jelentős összeget fizettek be, de az állam cserében csak ennek a két kereskedelmi tévének adott országos frekvenciaengedélyt. Így hamar óriási nézettséget értek el, és hatalmas reklámbevételekhez jutottak. Csakhogy a két tévét azóta három komoly kihívás is érte. Egyrészt a 2008-as válság után meredeken estek a reklámbevételek. A Magyar Reklámszövetség kimutatása szerint tavaly még a 2008-as szint 66 százalékát sem érte el a reklámköltés szintje. Ráadásul ezen a pénzen sokkal több tévétársaság osztozik. A szolgáltatók az utóbbi években „bekábelezték” az országot, és az egyre olcsóbb csomagokba egyre több új adó is bekerült. A nézettséget mérő Nielsen a Népszabadsággal azt közölte, jelenleg 125 csatornáról tudnak, ebből 113 magyar nyelvű. Ezek soha nem voltak „országos” csatornák, így indulásuk óta pénzt kérnek a kábelcégektől. Ráadásul az új adók feltűnésével fragmentálódott a piac, azaz szóródik a nézettség. Míg indulásukkor a két kereskedelmi tévé rendszeresen 2-2,5 milliós nézettséggel büszkélkedhetett, ma pezsgőt bontanak, ha egymillió felé megy ez a szám. Harmadrészt 2014 végére végbement a digitális átállás, azaz a két társaság elveszítette a privilegizált, „országos” státuszát. (Ma már kilenc „országos” adó van: 5 köztévés csatorna, RTL Klub, TV2, Euronews és a C8, legalábbis ennyi érhető el ingyen.) Ezt figyelembe véve a médiahatóság megígérte nekik, hogy az átállás után szedhetnek díjat a főcsatornáik után, de a kormány 2014 végén egy törvénymódosítással a maga hatáskörébe vonta az engedély megadását, mellyel mostanáig várt. A lapunkban holnap megjelenő interjújában Kolosi Péter, az RTL vezérigazgató-helyettese ezt úgy értékelte, most egy „igazságtalan versenyhátrány szűnik meg”.
A kabinet döntését követően mindkét tévétársaság jelezte: élni fog a lehetőséggel. Bár összeget most nem közöltek, a digitális átállásra készülve 2-3 évvel ezelőtt már tesztelték a piacot. Az RTL akkori vezére, Dirk Gerkens egy eurót szeretett volna kérni 2013-ban előfizetőnként havonta, Simon Zsolt, a TV2 előző vezetője pedig két évvel ezelőtt 4-6 milliárdos pluszbevétellel kalkulált. Ha a két társaság továbbra is ragaszkodik ezekhez az összegekhez, akkor
brutális drágulás jöhet.
Ugyanis a kétszer 310 forintos összegre még rárakódhat a 27 százalékos áfa, ami 770 forintos tarifaemelkedést is hozhat, miközben a terjesztők szerint ötszáz forint a „lélektani határ”. Jelenleg 2-3 ezer forint körül mozognak az előfizetői díjak, tehát a 770 forint 25-30 százalékos áremelkedést hozna.
Kérdés, hogy az összegből mennyit tudnak „benyelni” a terjesztők. A két tévétársaság terveit ismerő forrásaink azzal számolnak, hogy a kábelesek a nagy részét ki tudnák gazdálkodni, nem kell árat emelni. Azt mondják, míg a terjesztők árbevétele tavaly 100 milliárd körül alakult, a tévés reklámpiac nem érte el 52 milliárdot, tehát „kábeles oldalon” sokkal több pénz mozog.
Csődveszély
Másképp látják ezt a terjesztők. A kisebb szolgáltatókat tömörítő Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke szerint a terjesztők közötti éles verseny miatt az utóbbi években jelentősen csökkentek az előfizetői díjak, így a „profit szerény”. Ökrös Gergely lapunknak azt mondta, legfeljebb 100 forint nyereség van egy-egy előfizetőn.
A kábelszolgáltatók a digitális átállás – a HD-adások terjedése – miatt most is fejlesztenek, a bevételeik egy másik hányadát pedig az ügyfélszolgálatok működtetése viszi el. Az MKHSZ elnöke azt mondta, az internet terjedése adott újabb lökést a piacnak, mert a tévés csomagokon a kisebb cégek már alig keresnek valamit. Szerinte az egy eurós díj már 2013-ban is sok volt, azóta ráadásul tovább csökkent a két csatorna közönségaránya, tehát „már nem érnek annyit”, mint három éve.
Urbán Ágnes közgazdász szerint idén nem lesz még tarifaemelés, hiszen elhúzódó tárgyalásokra lehet számítani. A 310 forintot ő is „brutális” összegnek tartja, ekkora drágulást senki nem kockáztat. Ugyanakkor az RTL Klub és a TV2 tárgyalópozíciója nagyon jó, hiszen a fragmentálódás ellenére még mindig a legnézettebb adók. Az MKSZ a múlt héten bedobta, hogy a két csatornát akár ki is vehetik a legolcsóbb csomagokból, ám Urbán szerint a Barátok közt vagy a Jóban rosszban „elvesztése” legalább annyira bosszantaná a nézőket, mint az áremelkedés.
Az állam biztosan nyer
Ami biztos: át fog alakulni a piac, miközben a drágítás sem úszható meg. A médiahatóság felmérése szerint a terjesztési piac 23 százalékán még mindig az apró cégek, családi vállalkozások osztozkodnak (a három nagy, a UPC, a Telekom és a Digi részesedése 77 százalék). Ők nem fogják tudni kigazdálkodni a két tévé díját, de az áremelést sem kockáztathatják, hiszen a szegényebb régiókban, főleg falvakban szolgáltatnak.
Lesznek tehát, akik csődbe mennek, ami Ökrös szerint komoly probléma, hiszen ezekbe a térségékben okkal nem terjeszkedtek a multik, nem éri meg nekik. Urbán úgy véli, több kábeles cég úgy fog reagálni, hogy kiteszi a kisebb csatornákat a csomagjaiból, és az így megtakarított pénzből fizetik ki az RTL-t és a TV2-t. Ám ezek a kisebb adók rendszerint tematikus csatornák: ha kicsi is a nézettségük, rajongótáboruk elkötelezett, hangos tiltakozás várható.
A változás biztos nyertese a két tévé mellett az állam lehet.
Arra lehet számítani, hogy a tarifaemelkedés miatt jó páran lemondják majd a kábeles előfizetésüket, és olcsóbb megoldás után néznek. A legolcsóbb megoldás a piacon még mindig a Mindig Tv Extra, amely nyerhet az ügyön. A Mindig Tv-t az Antenna Hungária szolgáltatja, melyet 2014-ben vásárolt vissza az állam.
Rezsinövelés
Mindennek fényében furcsán hat a kábeldíj beszedését átmenetileg megtiltó 2014-es törvénymódosítás. Akkor azzal az indoklással vonta a saját hatáskörébe a tarifaképzést a kormány, hogy a tévés előfizetéseknél is „rezsicsökkentést” akar. Ehhez képest a múlt heti rendelet már rábízza a tarifa megállapítását a két tévére, illetve a kábelcégekre. A piacon éppen ezért az a közkeletű vélekedés, hogy a kormány azért nem engedélyezte rögtön a digitális átállás után a díj beszedését, mert meg akarta várni, hogy a kormánybiztos, Andrew G. Vajna megvásárolja a TV2-t.
