Cégre szabhatták a fővárosi tendert
Megüti a főnyereményt az a cégcsoport, amely elnyeri a budapesti városnéző buszok működtetési jogát. Az ügyre rálátó forrásaink szerint a kiírásra váró tenderen győztes cég vagy konzorcium évente 60 millió forint körüli koncessziós díjért kaphatja meg 20 évre a másfél milliárdosra taksált piacot, amelyen eddig hivatalosan négy – az összefonódások miatt valójában három – vállalkozás osztozott. A koncesszió birtokában a monopolhelyzetbe kerülő cég nyeresége gyakorlatilag garantált.
Azt a Hír24.hu írta meg, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, a jövő évtől egyetlen kézbe adja a városnéző – hop on, hop off – buszokat. A piac ismerői szerint az önmagában nem ördögtől való, hogy egyetlen cég vagy cégcsoport uralja a piacot. Eddig ugyanis a szabályozott, ám szabad piacon a vállalkozások rövid időre kaptak működési engedélyt, így a bizonytalanság és az éles árverseny miatt a cégek jó része nem nagyon mert beruházni. „Most legalább tiszta helyzet lesz" – mondta az egyik cégvezető, a győztes fejlesztheti a szolgáltatását, ami jó az utasoknak.
Az viszont kétségeket ébreszt, hogy a főváros a cégek üzleti érdekeire hivatkozva zárt ülésen tárgyalt az ügyben – igaz, az ígéretek szerint a jövő héten közzéteszi a döntést. Lapunk ugyanakkor már most megismerte azt, és egyes részletei felvetik annak gyanúját: mintha egy előre kiválasztott céghez igazítanák a tendert. Úgy tudjuk, hogy a közgyűlés gyakorlatilag egy biankó tervezetre bólintott rá: az ülés előtt kiosztott javaslatból kimaradt az a melléklet, amelyben a buszok műszaki paramétereit szabályozzák. A műszaki specifikáció később perdöntő lehet: attól függően, hogy milyen típusú buszokat várnak el a későbbi koncessziótulajdonostól, alaposan leszűkíthetik a lehetséges versenyzők körét.
 |
Városnézők. Csak egy maradhat a piacon
Teknős Miklós / Népszabadság |
Egy másik forrásunk úgy tudja: a formálódó kiírásban szerepel egy olyan passzus, amely szerint a győztes vállalkozásnak három éven belül nem lehet egynél több veszteséges éve. Ez megint csak indokolatlanul beszűkítheti a versenyzők körét, mivel így az a cég kiszorulhat a versenyből, amelyik beruházott az utóbbi években. Különös az is, hogy a koncessziós pályázaton várhatóan 40 százalékot ér majd a koncessziós díj megajánlott összege és 60 százalékot az üzleti terv: ezt több, közlekedési közbeszerzést is ismerő forrásunk szokatlannak minősítette, többek között azért, mert így könnyen szubjektív döntés születhet.
Forrásaink szerint az is furcsa, hogy a tendert rendkívül rövid idő alatt bonyolítanák le. Több száz oldalnyi adatot, céges teljesítésigazolást kell benyújtani, aminek az összegyűjtésére normál esetben több hónapra lenne szükség. Ehhez képest még ki sem írták a tendert, a nyertesnek már januártól indítania kellene a buszokat. Vagyis a kiírók arra készülnek, hogy az eredményhirdetés után azonnal be tud állni a kiválasztott vállalkozó vagy cégcsoport.
Megkerestük a városnéző buszokat üzemeltető vállalkozásokat is, de kivétel nélkül azt mondták, hogy a koncessziós kiírás megjelenéséig nem nyilatkoznak az ügyben.
A városnéző buszok működtetésére régóta keresi a megoldást a főváros. Legutóbb februárban szivárgott ki egy kormányelőterjesztés-javaslat, amely alapján államosították volna a piacot. A jelek szerint azonban a kormányban is rájöttek arra, hogy egy ilyen vállalkozás beindításához milliárdos befektetési költségekkel kellett volna számolni. Így kerülhetett előtérbe a koncesszióba adás lehetősége. 2012-ben a Budapesti Közlekedési Központ is készített egy szabályozási javaslatot, amely szerint a főváros jobban járna a koncesszióval, mégis szerencsésebb lenne inkább szabályozottá tenni a piacot. Ugyanis a monopolhelyzetbe juttatott vállalkozás versenyjogi problémákat okozna, ráadásul – mint jelezték – „a koncesszióba adás a negatív hazai tapasztalatok miatt politikai szempontból nehezen felvállalható lehetőség".
