Ellenőrzést tartottak az adóhivatal nyomozói kedden a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-nél. Az átfogó vizsgálat egy bejelentés nyomán indult a cégnél, amelynek eredményeként több dolgozót is kihallgattak, illetve elkísértek a nyomozók.
hirdetés
Megkerestük az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pécsi igazgatóságát, ahol azt a választ kaptuk, hogy a Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság költségvetési csalás bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást, melynek során kedden lefoglalták a gyár könyvelési anyagait és tanúkat hallgattak ki. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban több információt nem osztanak meg a nyilvánossággal.
Próbáltunk kapcsolatba lépni a Zsolnay irányítóival, ám a gyárnál nem vették fel a telefont, az egyik kisrészvényes azonban név nélkül – célozva arra, hogy a Zsolnay Zrt. következő közgyűlése e hét pénteken lesz – azt mondta a Népszabadságnak: „– Az életemet mertem volna tenni rá, hogy 29-éig valami történni fog! Arra is fel voltam készülve, hogy a Zsolnay csaknem 19 százalékát birtokló város kezdeményez felszámolást a cég ellen. Ehelyett NAV-vizsgálat lett.”
Mint arról korábban beszámoltunk, elmérgesedett a viszony a pécsi városvezetés és a gyár többségi tulajdonosa, a Zsolnay 74,5 százalékát 2013-ban 180 millió forintért megvásárló Bachar Najari között. A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és fő tulajdonosi köre nemrég azt közölte: attól tartanak, hogy továbbra is ellenséges kivásárlási szándék fenyegeti a céget, amelyhez asszisztál a kisebbségi tulajdonos, a Pécs Holding Zrt., a baranyai megyeszékhely önkormányzatának vagyonkezelő vállalata.
A pécsi polgármester, Páva Zsolt pedig azt jelezte a kormányzatnak, hogy szerinte gondok vannak a manufaktúra háza táján, tartozásokról hall, emiatt kezdeményezte, hogy minősítsék stratégiailag kiemelt céggé a gyárat működtető zrt.-t. Az önkormányzat tegnap az MTI-vel azt közölte: „volt alapja a Zsolnay-gyár megvédésének”, talán ez a történés is mutatja és érthetővé teszi, miért volt szükség a korábbi lépésre. Mint írják, „már korábban is voltak félelmeik” a gyár működésével kapcsolatban.
A lapunknak nyilatkozó kisrészvényes, aki ahhoz a félszáz, összesen a cég részvényeinek nem egészen egytized százalékával rendelkező, dolgozói részvényesi körhöz tartozik, amely a Zsolnay működését nem tudja befolyásolni, úgy véli, a szír többségi tulajdonos meg akar szabadulni az önkormányzattól. Ehhez bírósághoz kell fordulnia, s ha ott azzal érvel, hogy a kisebbségi tulajdonostárssal nem lehet együttműködni, mert az ellenséges kivásárlást szervez, akkor van esélye rá, hogy a bíróság kizárja a várost a tulajdonosi körből. A 29-ei közgyűlésen a szír tulajdonos – feltehetően – azt akarja megszavaztatni, hogy tereljék bíróságra az ügyet. A város ezt akarhatta meggátolni.
A Zsolnay tagkizárás miatt összehívott közgyűléssel kapcsolatban Páva Zsolt korábban azt mondta: immár háború dúl a tulajdonosok között, a Zsolnay mintegy 90 milliós tartozást halmozott fel a pécsi önkormányzat cégeivel szemben. Egyebek mellett emiatt kérte a stratégiailag kiemelt céggé nyilvánítást. Hozzátette: a tagkizárási kísérlet miatt az önkormányzatnak nincs félnivalója, mert a törvény Pécs oldalán áll.
