galéria megtekintése

Blokkolja a blokádot a bíróság is

6 komment


Lencsés Károly

Nem lehet lezárni az autópályák Budapest környéki bevezető szakaszait – így döntött a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön. Vagyis: helybenhagyták azt a rendőrségi határozatot, amelyben megtiltották az országos blokádot hirdető Büki Zoltánnak, hogy teljes szélességében lezárják az M1-M7-es, az M3-as, az M5-ös és az M6-os egyes szakaszait, valamint a Megyeri hidat.

A rendőrség szerint teljes útzár esetén a közlekedés más útvonalon nem volna biztosítható, s a blokád mások jogainak és szabadságának aránytalan sérelmével járna. A határozathoz szakvéleményt is csatoltak, amelyből kiderül, hogy a tehergépjárművek számára – bár Büki a bejelentéséhez mellékelte a lehetséges elkerülő szakaszok térképét is – nincs alternatív útvonal.

Büki szerint nem kizárt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak
Büki szerint nem kizárt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Büki a rendőrségi határozat ellen fellebbezést nyújtott be, de a bíróság álláspontja szerint a tiltás megalapozott volt. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a demonstráció megtiltását indokolhatja, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, blokád esetén pedig a teherkocsik számára nem lenne megfelelő terelőút. Más közlekedők számára viszont van ugyan más lehetőség, de a két hétre meghirdetett blokád aránytalan jogsérelemmel járna.

 

A rendőrségnek a gyülekezési törvény és a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos feladatokról szóló, 1990-ben született BM-rendelet alapján tájékozódnia kell arról, hogy a tiltakozó akció nem jár-e a közlekedés aránytalan sérelmével – tűnik ki a bírósági verdikt indoklásából. Tehát a két jogszabály együttes alkalmazásával kell dönteni a demonstráció tudomásul vételéről, illetve mások jogainak súlyos korlátozása esetén annak tiltásáról.

Büki a fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a rendőrség nem tett eleget az egyeztetési kötelezettségének. A már hivatkozott BM-rendelet ugyanis kimondja, hogy az esetleges tiltást megalapozó körülményre fel kell hívni a szervező figyelmét, és őt tájékozni kell, hogy ez a hely vagy időpont megváltoztatásával elhárítható.

A rendelkezésre álló iratokból nem derül ki, hogy a rendőrség ennek az előírásnak eleget tett-e. A bíróság álláspontja azonban, hogy az egyeztetés elmulasztása sem indokolná a határozat hatályon kívül helyezését, mert Büki maga jelezte: akciójának kívánt hatását csak az adott helyszínek igénybevételével érheti el.

Hasonló döntés született a Fővárosi Törvényszéken az autópályák Budapest közigazgatási határain belüli bevezető szakaszaira vonatkozóan is. A végzés szerint a rendőrség tiltó határozata indokolt, mert a teherforgalom számára nincs megfelelő elkerülő útvonal.

Blokád márpedig lesz

– jelentette ki kérdésünkre Büki, aki tiltakozó akciójával azt szeretné elérni, hogy töröljék el az útdíjat a városokat elkerülő autópályákon. Emellett azt is követeli, hogy a kormány számoljon el a magánnyugdíjpénztárak háromezer milliárdnyi államosított vagyonával, illetve hozza nyilvánosságra az 1990 óta kötött valamennyi szerződést, amelyben közpénzekről van szó.

A szervező tehát nem adja fel: egy-három napra, illetve csak bizonyos időszakokra jelentenek majd be demonstrációt, s a rendőrségi határozatok alapján kissé módosítják a helyszíneket is, hogy teszteljék, hol húzódik a hatóságok számára még elfogadható határ. Büki a végzések kapcsán ugyanakkor kijelentette: szomorúnak tartja, hogy Magyarországon a bíróság sem független, és politikai döntéseket hajt végre.

Téves jogértelmezés, ha a bíróság a végzésében valóban az 1990-es BM-rendeletre hivatkozott – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi programjának felelőse. Abban valóban szerepel, hogy vizsgálni kell, a demonstráció „nem jár-e a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével", csakhogy a gyülekezési törvényt 2004-ben módosították. A jogszabály pedig egyértelműen fogalmaz: tüntetést betiltani csak akkor lehet, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

A jogvédő szerint ez kifejezetten azt jelenti, hogy amennyiben az egyik pontból a másikba valamilyen kerülő úton el lehet jutni, nincs helye a tiltásnak arra hivatkozással, hogy a blokád aránytalan sérelmet, tehát jelentős torlódásokat okozna. Ha a gyülekezési törvény rendelkezéseit tényleg egy alacsonyabb szintű jogszabállyal, a BM-rendelettel együtt értelmezték, érdemes alkotmányjogi panaszt benyújtani – véli Hegyi.

Nem kizárt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak – mondta ezzel kapcsolatban Büki –, de azt is megfontolják, hogy panaszt nyújtsanak be az emberi jogi bírósághoz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.