A rendőrségnek a gyülekezési törvény és a rendezvények rendjének biztosításával kapcsolatos feladatokról szóló, 1990-ben született BM-rendelet alapján tájékozódnia kell arról, hogy a tiltakozó akció nem jár-e a közlekedés aránytalan sérelmével – tűnik ki a bírósági verdikt indoklásából. Tehát a két jogszabály együttes alkalmazásával kell dönteni a demonstráció tudomásul vételéről, illetve mások jogainak súlyos korlátozása esetén annak tiltásáról.
Büki a fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a rendőrség nem tett eleget az egyeztetési kötelezettségének. A már hivatkozott BM-rendelet ugyanis kimondja, hogy az esetleges tiltást megalapozó körülményre fel kell hívni a szervező figyelmét, és őt tájékozni kell, hogy ez a hely vagy időpont megváltoztatásával elhárítható.
A rendelkezésre álló iratokból nem derül ki, hogy a rendőrség ennek az előírásnak eleget tett-e. A bíróság álláspontja azonban, hogy az egyeztetés elmulasztása sem indokolná a határozat hatályon kívül helyezését, mert Büki maga jelezte: akciójának kívánt hatását csak az adott helyszínek igénybevételével érheti el.
Hasonló döntés született a Fővárosi Törvényszéken az autópályák Budapest közigazgatási határain belüli bevezető szakaszaira vonatkozóan is. A végzés szerint a rendőrség tiltó határozata indokolt, mert a teherforgalom számára nincs megfelelő elkerülő útvonal.
Blokád márpedig lesz
– jelentette ki kérdésünkre Büki, aki tiltakozó akciójával azt szeretné elérni, hogy töröljék el az útdíjat a városokat elkerülő autópályákon. Emellett azt is követeli, hogy a kormány számoljon el a magánnyugdíjpénztárak háromezer milliárdnyi államosított vagyonával, illetve hozza nyilvánosságra az 1990 óta kötött valamennyi szerződést, amelyben közpénzekről van szó.
A szervező tehát nem adja fel: egy-három napra, illetve csak bizonyos időszakokra jelentenek majd be demonstrációt, s a rendőrségi határozatok alapján kissé módosítják a helyszíneket is, hogy teszteljék, hol húzódik a hatóságok számára még elfogadható határ. Büki a végzések kapcsán ugyanakkor kijelentette: szomorúnak tartja, hogy Magyarországon a bíróság sem független, és politikai döntéseket hajt végre.
Téves jogértelmezés, ha a bíróság a végzésében valóban az 1990-es BM-rendeletre hivatkozott – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi programjának felelőse. Abban valóban szerepel, hogy vizsgálni kell, a demonstráció „nem jár-e a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével", csakhogy a gyülekezési törvényt 2004-ben módosították. A jogszabály pedig egyértelműen fogalmaz: tüntetést betiltani csak akkor lehet, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.
A jogvédő szerint ez kifejezetten azt jelenti, hogy amennyiben az egyik pontból a másikba valamilyen kerülő úton el lehet jutni, nincs helye a tiltásnak arra hivatkozással, hogy a blokád aránytalan sérelmet, tehát jelentős torlódásokat okozna. Ha a gyülekezési törvény rendelkezéseit tényleg egy alacsonyabb szintű jogszabállyal, a BM-rendelettel együtt értelmezték, érdemes alkotmányjogi panaszt benyújtani – véli Hegyi.
Nem kizárt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak – mondta ezzel kapcsolatban Büki –, de azt is megfontolják, hogy panaszt nyújtsanak be az emberi jogi bírósághoz.
