Budapest esetében most valami hasonlónak lehetünk tanúi – összegez Atkári János Demszky Gábor korábbi főpolgármester egykori helyettese, Tarlós István jelenlegi városvezető volt főtanácsadója. – A korábbi gazdasági intézkedések, illetve az önkormányzati választási törvény módosítása oly mértékben kiüríti Budapestet, hogy a fővárosi cégek államosítása tulajdonképpen szükségszerűvé válik. Az önkormányzati választási törvény módosítása nyomán kerületekre széthulló fővárosnak ugyanis sem politikai ereje, sem pénzügyi lehetősége nem lesz a nagyobb összvárosi feladatok elvégzésére.
|
Beleszédülnek
Balogh László / Reuters |
Budapest költségvetése csaknem felére zsugorodott az elmúlt négy évben. Elvesztette a működési támogatások felét, a fővárosiak által befizetett személyi jövedelemadóból alig 15 százalékot csurrant vissza a kormány, az iparűzési adóból se marad sok, a ciklus elején megfosztották az idegenforgalmiadó-bevételtől, új adót pedig nem vethet ki. Még az uniós támogatási szerződésben rögzített dugódíj bevezetéséhez sem járult hozzá a parlament. S ha úgyis a kormány biztosítja a társaságok működéséhez szükséges forrásokat, akkor beleszólást is kér az irányításba. Ez pedig akkor valósítható meg a legegyszerűbben, ha át is veszi a cégeket.
Lázár János bevetése
A kormány mintegy „preventív intézkedésként” venné állami kézbe a nagyobb közműcégeket és a folyamatos állami támogatásra szoruló BKV-t. A fővárosnál csak a Főkert, a fővárosi közútkezelő és a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. maradna. Csakhogy a főváros vonakodik. A Főgáz részvényeinek átadását, illetve a Fővárosi Csatornázási Művek előző ciklusban külföldi kézbe adott tulajdonhányadának kormányzati felvásárlását kénytelen-kelletlen elfogadó városvezetés ragaszkodna például a nagy kínnal visszavett vízművekhez és az egyetlen zsarolási potenciált jelentő BKV-hoz is. A kormány viszont a törvény átírása ellenére is bizonytalan választási eredménytől tartva még az őszi voksolás előtt lezavarná az átadás-átvételt.
|
Tarlós István megpróbálta kibekkelni a vihart
Kovács Attila / MTI |
Így bevetette Lázár Jánost. A Tarlóssal meglehetősen feszült viszonyban lévő kancelláriaminiszter az Index szerint az összes fővárosi közlekedési beruházást lehúzta az uniós támogatásért folyamodó projektek listájáról. Köztük az olyan égető feladatokat is, mint a 3-as metró és kisföldalatti rekonstrukciója. Tarlós István előbb nagyot hallgatott, majd mindenkit megnyugtatott: a kormánnyal közösen megtalálják a megoldást. Vélhetőleg őszre. A hamarosan hivatalosan is Fidesz-jelöltté váló főpolgármester így megdicsőülve vághatna neki a választásoknak. Feltéve persze, hogy addig még lenyomja ezt a gombócot a Fővárosi Közgyűlés torkán. A testület azonban a májusi kihagyás után várhatóan júniusban ül össze a szóbeszéd szerint talán utoljára az őszi választás előtt.
Színeváltozások
Az áprilisi parlamenti választásokon a Fidesz Budapesten a szavazatok 39,37, a baloldali összefogás pártjai 37,98 százalékát szerezte meg. A kettő között alig 16 ezer voks volt a különbség. Alig egy hónappal később, az európai parlamenti választásokon viszont a kormánypárt már a voksok 43,75 százalékát vitte el, míg az immáron külön induló baloldali ellenzék pártjai – MSZP, Demokratikus Koalíció, Együtt–PM – együtt 37,67 százalékot tudtak elérni. A kormányoldal fejlődése töretlennek látszott, a kétszeresen is győztes Fidesz mégis elbizonytalanodott. Talán nem véletlenül.
Ha az őszi önkormányzati választásokon az ellenzék ismét hozná az áprilisi szavazati arányt, akkor a baloldallal a kormánypárthoz hasonlatosan 13 mandátumot nyert volna, míg a Jobbik 4, az LMP pedig 3 képviselői helyet tudhatott volna magának. De az ellenzék számára kedvezőtlenebb EP-arányok se biztosítottak volna egyértelmű többséget a Fidesznek. A kormánypárt pedig nem akart kockáztatni. A körzethatárok átrajzolgatása helyett egyetlen huszárvágással módosította az önkormányzati választási törvényt. Ennek értelmében az új Fővárosi Közgyűlés a kerületi polgármesterekből, illetve a vesztes polgármesterekből összeálló kompenzációs lista első kilenc helyezettjéből áll majd fel.
De a Fidesz még így sem lehet teljesen nyugodt. Ha a baloldali ellenzék hozná az áprilisi eredményt – amikor a 18 választási körzetből nyolcban győzni tudott –, akkor akár 12 kerületet is elvihetne, plusz két kompenzációs helyet. A májusi arányok ismétlése viszont csak 6 polgármesteri és 2-3 kompenzációs mandátumot hozna. A kérdés most már az, hogy az ellenzék pártjai milyen választási szövetségeket kötnek a kerületekben, és sikerül-e közös főpolgármesterjelöltet állítaniuk. A Fidesz jelöltje minden bizonnyal a jelenlegi városvezető Tarlós István lesz, aki 2010-ben a fővárosi voksok 53 százalékát tudta megszerezni.
De vajon mit ajánlanak az együttműködésért cserébe az önkormányzati választási törvény átírása miatt többségükben a semmibe hulló fővárosi fideszeseknek? Kerületvezetőként a fővárosi Fidesz-politikusok közül legfeljebb Pokorni Zoltán, Ughy Attila, György István, Wintermantel Zsolt és Németh Zoltán térhet vissza a testületbe. Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd frissen megválasztott országgyűlési képviselőként el sem indul ősszel. De bizakodjunk, a Fidesz találékony. A lázári zsarolás elmélete mégis sántít egy kicsit. A BKV átvételéről ugyanis már a második Orbán-kormány is tárgyalt a fővárossal. Az uniós támogatásra felterjesztendő magyar projektek listája pedig még nem állt össze, így arról nincs is mit lehúzni.
|
Az Orbán-kormány gáláns ajándéka: a margitszigeti szökőkút
Balogh László / Reuters |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – a Fellegi-féle irányvonalat követve – kétségtelenül támadja a fővárosi terveket. Lázár pedig kétségtelenül inkább vidéken osztaná szét a pénzt Budapest helyett. Az uniós projektek kormány általi támogatásáért immáron egy éve küzd a városvezetés és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Budapestet persze aligha lehet teljesen kihagyni a pénzosztásból – Brüsszel ezt már jelezte is. Másrészt meglehetős ostobaság is lenne a kormány részéről. Akár állami kézbe kerül ugyanis a BKV, akár fővárosi marad, Budapest közösségi közlekedése – beleértve a 3-as metrót – nem állhat le. Az üzemeltetéshez pedig pénz kell. Így ha a fővárost kiszorítják az uniós mézesbödön mellől, akkor az állami forrásokat kell megnyitni számára.
Mennyit ér egy voks?
A háborút valaki mindenképpen kirobbantja. Az önkormányzati választási törvény módosítása nyomán felálló Fővárosi Közgyűlés működése ugyanis számos elemében törvénysértő lesz. Így az ott hozott döntéseket sorra meg lehet majd támadni a bíróságon – magyarázza Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselő. – A közgyűlés tagjait ugyanis a törvény szerint azonos jogok és kötelességek illetik meg. Ám ez sérül a kettős többség szabálya miatt. Ennek értelmében nem csupán testületi többség szükségeltetik a döntéshez, hanem az is, hogy az igennel voksoló polgármesterek a fővárosi lakosság több mint a felét – ez most mintegy 870 ezer ember – képviseljék. Ezzel biztosítanák a képviseleti arányosság elvét. Így a kerületi polgármesterek szavazata a kettős többség elve miatt már eleve más-más súllyal esik latba, nem beszélve a kompenzációs listán bejutottakról.
A XIII. kerületet 1994 óta vezető Tóth József polgármester számára sem eléggé világos, hogy a gyakorlatban miképpen számlálják majd a szavazatokat, különös tekintettel a bizottsági döntéshozatalra és a titkos szavazások – intézményvezetők kinevezése, főpolgármester-helyettesek választása, díjak odaítélése stb. – összesítésére. A helyzetet tovább bonyolítja a kompenzációs listán bejutottaknál alkalmazott szorzó, amelyben az adott jelöltre leadott szavazatok számát szorozzák a januári lakosságszám/legkisebb kerületi lakosságszám hányadosával. Ez biztosítaná a képviseleti arányosság elvét.
|
A világűrből nem látszanak a bajok. Chris Hadfield amerikai űrhajós 2013. február 9-én készült felvétele, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről
Chris Hadfield / MTI/NASA |
Angyalföld első embere ugyanakkor úgy véli, hogy a fővárosi testületi tagság nem ró vállalhatatlan terhet a kerületvezetőkre, lévén a felkészülésben saját szakértői csapatuk mellett a polgármesteri hivatalok apparátusára, illetve intézményeire is támaszkodhatnak. Ez jóval több tapasztalt segítő, mint amennyivel a jelenlegi fővárosi képviselők rendelkeztek. Éppen ezért a testületben állandó vitatémát jelentő több ezer oldalas közgyűlési kötetek feldolgozását sem tekinti reménytelen kihívásnak. Sokkal fogósabb kérdés szerinte a bizottsági munka, amely gyakoribb részvételt és sok kisebb ügyet jelent, miközben a bizottságok összetételének tükrözni kellene a közgyűlési arányokat.
A szocialista polgármester egyébként a városüzemeltetést tartja a következő ciklus legnagyobb kihívásának, bár a törvényi szabályozás állandó mozgása miatt korántsem tudható bizonyossággal, hogy milyen feladatra vállalkoznak a Fővárosi Közgyűlés ősszel tagjaivá váló kerületi polgármesterek. A jelenleginél sokkal bonyolultabbá válik a képviselők közötti politikai háttéralku és jóval kiszámíthatatlanabb lesz a szavazások kimenetele. A főpolgármesteri hatáskörök bővítésének lebegtetett lehetősége Atkári János szerint csak ront a helyzeten. A forrásmegosztás esetében például saját magát zsarolná a főpolgármester azzal, hogy megvétózza a polgármesteri többség véleményét, hiszen így a fővárosi költségvetés elfogadását is megakadályozná.
Tüttő Kata szerint a vétójog látszatlehetőség csupán, hiszen a főpolgármester által visszaküldött előterjesztést az ismételt tárgyaláson – akár fél óra múlva – újra megszavazhatják. Abban viszont minden önkormányzati ügyekben jártas politikus és szakember egyetért, hogy Budapest ősszel darabokra hullik szét a kerületi, illetve pártérdekek mentén. Ráadásul eléggé követhetetlenül hol az egyik, hol a másik győzedelmeskedik majd. A politikai alkukban a legkisebb súlya mindenképpen az összvárosi érdeknek lesz. De ne feledjük: a Margaret Thatcher által testre szabott rendet is felszámolták azóta. London 14 év múltán újra nagy lett.
