A vonatkozó belvárosi rendelet viszont kizárja a pályáztatást, ha az önkormányzati üzlethelyiség bérlője elővásárlásra jogosult. Az Együtt politikusa azzal fordult a kormányhivatalhoz, hogy a kerület által hivatkozott lakástörvény sem tartalmaz olyan előírást, amely mellőzhetővé tenné a versenyt a 25 milliónál értékesebb ingatlanoknál, így a helyi rendelet törvénytelen.
Egy ingatlanügyekkel foglalkozó jogász viszont azt hangsúlyozta kérdésünkre, hogy a lakástörvény lehetőséget ad vételárkedvezményre, így Juhászék beadványa „kivédhető”. Alkotmányjogász forrásunk szerint azonban az önkormányzat csak a vagyontörvény keretei között adhat engedményt, azaz a 25 milliónál kisebb értékű helyiségekre.
Egy közigazgatási ügyeket ismerő, szintén névtelenséget kérő ügyvéd azt mondta: a bérlők elővásárlási jogát fel lehet úgy fogni, hogy a pályáztatás mellőzhető. Csakhogy – folytatta – az elővásárlási jog megállapítása nem zárja ki a pályázati értékesítést, hiszen az elővásárlás elvileg arra szolgálna, hogy a jogosult a legmagasabb ajánlati áron jusson hozzá az ingatlanhoz. A Belvárosban viszont nem így értelmezték az elővásárlási jogot.
Szerinte is támadható a vételárkedvezmény szabályozása, amely a közvagyon védelme szempontjából nem tűnik ésszerűnek. Különösen, ha valakivel csak azért létesítenek bérleti szerződést, hogy mihamarább kedvezményes áron megszerezze a tulajdonjogot – márpedig az V. kerületben többször ez történt. Az is felvethető, hogy mire költötték az ingatlanok értékesítéséből befolyt pénzt. A bevételt ugyanis kizárólag „lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra” lehet fordítani. Tételes elszámolást azonban eddig nem lehetett látni.
Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a vagyontörvény alapján az állam elővásárlási joga megelőzi a bérlőkét. A Belvárosban ezt a szabályt beépítették a rendeletbe, ám nem sikerült megtudnunk, hogy az értékesített üzlethelyiségeket mely állami szervnek kínáltak fel. Az önkormányzat nem válaszolt kérdéseinkre.
|
Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat csak valós értékükön lehetett volna eladni?
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Juhász beadványa „szakszerű, pontosan megfogalmazott, jogilag hibátlan munka” – állítja Lövétei István alkotmányjogász. De szerinte ez sem garancia akkor, ha egy politikai megbízott – a kormányhivatal vezetője – dönt. Lövétei szerint gyakori, hogy egy önkormányzati rendelet nincs figyelemmel magasabb szintű jogszabályokra, és sok esetben a törvényességi ellenőrzés sem működik.
A rendelet részleges vagy teljes megsemmisítésére egyébként a bíróságnak van hatásköre, de a szakértő hangsúlyozta: ehhez a kormányhivatali felülvizsgálat az első lépés. Egy másik alkotmányjogász azt mondta, az ügyészség hivatalból is eljárhat és kezdeményezheti a 25 millió forintnál értékesebb, pályázat nélkül eladott üzlethelyiségek adásvételi szerződéseinek semmisségét, amit polgári peres eljárásban bíróság állapíthat meg. Ahogy az a sukorói telekcserénél történt.
