A reformcsomag része volt a képviselői juttatások átalakítása, de a szocialista frakció egyes tagjai fárasztó és kicsinyes érveket hoztak fel a képviselői juttatások és a kilométerpénzek szükségességéről. Gyurcsány őszinte és heves, érzelmekkel teli beszéddel zárta az ülést. A jelenlévők döntő többsége lelkesedéssel követte szavait,
többen azt mondták a végén, hogy „Ferinek ez volt élete beszéde”.
A frakció nagy része úgy érezte, végre itt egy erős vezető, aki tudja, hogy mit akar az országgal.
A beszéd nyilvánosságra kerülésének napján viszont Gyurcsány környezetében először nem is tudták pontosan, hogy hol és mikor hangzottak el az idézett mondatok. Gyorsan végigpörgették a rendelkezésükre álló hangfelvételeket. Gyurcsány Győrben volt egy megyei választmányi ülésen, a stábjával hosszan beszélt telefonon, elemezték a helyzetet, s a végén a miniszterelnök azt mondta, hogy
a beszédben nem lát semmi szégyellnivalót, beleáll a történetbe. Ez nyilvánvalóan közrejátszott azon konspirációs elmélet elterjedésében, hogy Gyurcsány maga szivárogtatta ki a beszédet,
de ezt a környezetében lévők a mai napig kizárják.
Utólag Gyurcsány egyik munkatársa úgy fogalmaz: az őszödi egy motivációs beszéd volt. A reformok iránti elkötelezettség és a szembenézés szándéka hatotta át, a beszéd őszinteségét azonban megölte a „hazudtunk” kifejezés kontextusból való kiragadása és a káromkodás. Ráadásul a szöveget alattomos módon hozták nyilvánosságra. Ez a három együtt sok volt a választóknak. Gyurcsány egykori embereinek összegzése szerint a beszéd kiszivárgása – ha nem bizonyult is végzetesnek a kormány számára – annak az eseményláncolatnak a lényeges eleme volt, amely az MSZP szempontjából a reformcsata elvesztéséhez, a Fideszéből pedig a 2008-as népszavazás megnyeréséhez vezetett. Azóta elveszett az esélye annak is, hogy a politika érdemi diskurzust folytasson a társadalom modernizációjáról.
Hosszú árnyék
A Fideszben egyesek úgy emlékeznek, hogy az azóta elhunyt Rózsa Flores Eduardo vitte be az őszödi beszéd hanganyagát tartalmazó CD-t a párt Nógrád megyei irodájába, ahonnan továbbították az országos központba. Azt a mai napig nem lehet tudni pontosan, hogy ki terítette szét a sajtóban a hanganyagot. Rózsa Flores neve azonban három éve is előkerült, amikor az egykor a szocialisták színeiben politizáló, utóbb a DK-hoz húzó Szabó Bálint a Heti Válasznak
azt állította, Katalin, Imre és Ferenc nevű MSZP-s felső vezetőknek része lehetett abban, hogy a beszéd 2006 őszén nyilvánosságra került.
Ő ugyanis állítólag tanúja volt annak, hogy a három politikus a 2009-ben Bolíviában meggyilkolt Rózsa Flores Eduardo budapesti lakásán a beszéd felvételét hallgatta.
Nem volt nehéz kitalálni, hogy Szili Katalin egykori házelnökről, valamint Baja Ferencről és Szekeres Imréről van szó. Szili és Baja személyiségi jogi pert kezdeményezett, mondván, Rózsa Florest nem ismerték, a lakásában sem járhattak – Szekeres is ezt hangoztatta, de nem perelt –, s a bíróság a számukra jogerősen másfél, illetve egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg. Szabó információnk szerint máig nem fizetett, végrehajtási eljárás folyik ellene.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A kiszivárogtatás miatt hivatalos vizsgálatot is folytattak, de a Nemzetbiztonsági Hivatal csak annyit tudott megállapítani, hogy az őszödi kormányüdülőben illegálisan senki nem készíthetett hangfelvételt. Tehát vagy a miniszterelnök kabinetfőnökénél, Gál J. Zoltánnál, vagy az MSZP pártigazgatójánál, Butor Kláránál őrzött felvétel került nyilvánosságra. A titkosszolgálat szerint valószínűleg az utóbbi, de
azóta sem sikerült tisztázni, ki juttatta el a hanganyagot a Magyar Rádióhoz, az RTL Klubhoz és az Origóhoz.
Gyurcsány 2011 nyarán a köztük zajló, végül pártszakadáshoz vezető játszma részeként tájékoztatta Mesterházy Attila akkori MSZP-elnököt arról, hogy szerinte kik lehetnek a felelősök, de a politikus nyilvánosan olvasatlanul megsemmisítette a levelet. A volt kormányfő 2012 szeptemberében egy interjúban maga is egy nőre és két férfira utalt vélelmezett „elkövetőként”. Neveket most csütörtökön, a beszéd elmondásának évfordulóján sem mondott, azonban megint arra utalt, hogy az MSZP néhány vezetője elárulta őt. „Azt gondolták, ha már legyőzni nem tudtak, akkor egy indulatos, de őszinte beszéd kiszivárogtatásával tönkretehetnek. Annyi eszük volt csak, hogy az első lépést lássák, a másodikat már nem. Annyi volt a víziójuk, hogy engem eláruljanak, de nem tudták, hogy valójában nem engem árulnak el, hanem azt a Magyarországot, amit építeni akartunk.”
Egyes feltételezések szerint a Fideszben már jóval a kiszivárogtatás előtt értesültek arról, hogy mi történt Őszödön, legalábbis Orbán Viktor 2006 nyarán tett nyilatkozatainak elemzése erre enged következtetni.
„Kihallgattak az őszödi beszéd miatt”
„Nem volt formális szerepem az őszödi frakcióülésen, akkoriban az országgyűlési után az önkormányzati kampányra készültem” – mondja Szigetvári Viktor. Pedig
az Együtt jelenlegi elnökét akkoriban Gyurcsány Ferenc legszűkebb tanácsadói köréhez sorolták, így meglepő, hogy az őszödi produkció kimaradt az életéből.
Mármint azt hitte, kimaradt, később ugyanis a szivárogtatást vizsgáló nyomozás során kétszer is kihallgatta a Nemzetbiztonsági Hivatal. A miértre így emlékszik: „Az én aláírásom szerepelt a hangosításról szóló szerződésen, ám ez akkoriban minden MSZP-s rendezvény alkalmával így volt, mert a párt alkalmazottjaként a feladataim közé tartozott ezeknek a szolgáltatásoknak a megrendelése. Máig sérelmezem, hogy akkoriban vallattak, papírokra kellett rajzolgatnom, hogy emlékeim szerint hol helyezkedtek el a hangfalak.”
Pedig a beszédet nem hallotta. A nap korábbi részében volt a helyszínen, úgy emlékszik, átlagos szocialista frakcióvita zajlott, Gyurcsány Ferenc pedig átfogó politikai beszédet tartott. Már hazafelé autózott, amikor kollégái egyike ezzel a szöveggel küldött neki SMS-t:
„Kár, hogy nem vagy itt, kemény beszédet mond a Feri.”
Azt mondja, ezután sem érdeklődött a részletekről, derült égből villámcsapásként érte, amikor kiszivárgott a hangfelvétel. Addig nem tudott annak létezéséről, tanácsot sem kértek tőle. „Nem eltartani akarom magamtól az ügyet, akkoriban egyszerűen nem azzal foglalkoztam, a kampányt szerveztem” – állítja.
Ma amúgy is másként ítéli már meg az eseményeket, mint akkor: „Annyiban változott a véleményem, hogy mai eszemmel a lemondást látnám a helyesnek, akkor másként ítéltem meg a helyzetet, de, ismétlem, nem kellett állást foglalnom a kérdésben.”
A beszéd kapcsán rögzíti: az őszödi szöveg arról tanúskodik, hogy Gyurcsány Ferencnek akkor nem sikerült átalakítania a Magyar Szocialista Pártot. Elvégre azért volt szükség erre, hogy meggyőzze a képviselőket a reformokról, amire ők amúgy nem szánták volna rá magukat. Szerinte ezért lett ilyen az őszödi beszéd, aminek a nyilvánosságra kerülése aztán olyan kollektív társadalmi traumát okozott, amely akkor érintette a békésen tüntető jobboldalit, a rendőrt, valamint a békére vágyó baloldalit egyaránt.
Összegzésként azt mondja: „Tíz év távlatából világos, hogy a beszéd, illetve a nyilvánosságra kerülését követő események miatt a politikai közösség súlyos károkat szenvedett. Ezt Gyurcsány Ferencnek is tudnia kell.”
Hit és hevület
„Barátaim, mindenkinek gratulálok: győztünk! Csinálunk egy jobb, európai uniós, modern Magyarországot. Én megyek előre, gyerünk utánam!” – Hiller István szerint ha csak ennyit mondott volna Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön, „akkor azt az embert az örömtől és a dicsőségtől szétszedik”. Az MSZP akkori elnökének visszaemlékezése alapján az újraválasztott kormányfő besétált az alakuló frakcióülésre, és jegyzetek nélkül beszélni kezdett. Hiller ma sem tudja megmondani, hogy egy előre végiggondolt szöveg volt-e, „vagy hevületből elmondott beszéd”, de egyet biztosan állít Gyurcsányról:
„Mélységesen hitt abban, amit ott elmondott.”
„Hosszú, kemény kampányon vagyunk túl, annyi egyéni körzetet nyertünk, amennyit soha korábban. 1990 óta először nyer egy párt újra kormányzó pozícióból, a frakciónk nagyobb, mint amivel korábban kormányoztunk. A hangulat nemhogy baráti, hanem euforikus” – jellemezte Hiller István a beszéd előtti légkört, aminek a megértése szerinte elengedhetetlen az egész ügy helyén kezeléséhez.
„Sokkal inkább az őszi kiszivárogtatás részletei maradtak meg mindenkiben, mint a beszéd” – a pártelnök úgy emlékszik, az esti beszélgetésekkor is csak annyit mondogattak az MSZP-sek a szónoklatról:
„Jó, hogy zárt ajtók mögött hangzott el”.
Hiller szerint a beszéd tartalmi befogadása azóta sem történt meg, ősszel nem is Gyurcsány gondolatai, hanem a miniszterelnök szájába nem illő kifejezések generálták azt a gyűlöletet és felháborodást, ami az utcai összecsapásokhoz vezetett. Ekkor Hiller a Péterfy Sándor utcai kórházban volt épp a gyermekével egy otthon történt baleset miatt, telefonon mondta el neki Lendvai Ildikó, hogy mit lát a tévében: „Egyik oldalon a gyerekem, a másik oldalon meg hozzák be a sebesülteket. Elképesztő életszituáció, nem kívánom senkinek” – mondta Hiller, aki így „magánemberként, közvetve élte meg” 2006 őszét, és nem is szívesen beszél róla.
„Tíz év történelmi távlatnak nem tekinthető, de a magyar baloldal és Magyarország történetében ez egy olyan esemény, ami megváltoztatja a későbbieket” – mondta a történész végzettségű politikus, majd felidézte, hogy 2010-ben a Fidesznek szinte mást sem kellett csinálnia, mint lejátszani a beszéd bizonyos részleteit és alávágni a 2006. őszi képeket. (Kálmán T. Attila)
