galéria megtekintése

„Az oroszok már Recsken vannak”

7 komment


Doros Judit, Recsk

Míg az állam egyszerre vizsgálja százmilliókért a bánya újranyitásának és végleges bezárásának lehetőségét, orosz kutatók a régi meddőhányókat járva elemzik a nyersanyagmintákat.

Gyanúsan ellentmondásos az állam eljárása a 2000-ben bezárt, talajvízzel elárasztott recski ércbánya ügyében. A kormány még 2013 novemberében megrendelt egy tanulmányt 254 millió forintért a bánya újranyitásának lehetőségeiről, miközben az állami tulajdonú Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. egy hónappal később egy egri céggel arra kötött szerződést, hogy 73 millió forintért lássák el a felelős műszaki vezetői teen­dőket a gyöngyösoroszi és a recski ércbánya végleges bezárása során.

Tizenhat évvel ezelőtt zárták be a bányát. Ma sem tudni biztosan, mit rejt a mély
Tizenhat évvel ezelőtt zárták be a bányát. Ma sem tudni biztosan, mit rejt a mély
Teknős Miklós / Népszabadság

– Valamelyik megbízás álságos: vagy az állam nem tudja, mit akar, vagy nagyon is tudja, de előtte azért még kidob több mint háromszázmillió forintot az ablakon a csókosoknak – ezt mondta egy bányamérnök, geológus, aki évekig dolgozott Recsken, ezért úgy ismeri a térséget, mint a tenyerét, jelenlegi beosztása miatt azonban a nevét nem vállalja. Szerinte eldöntött tény, hogy a bányát bezárják, ez ugyanis majdnem olyan jó biznisz, mint egy bánya megnyitása: rengeteg pénzt el lehet rá költeni.

 

Erre a szándékra utal szerinte az is, hogy az esetleges újranyitással kapcsolatos tanulmány megírására villámgyorsan lezongorázták a közbeszerzési pályázatot, így csak olyan cég nyerhetett, amelyik már eleve „képben volt”. Azt a HVG írta meg korábban, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közbeszerzése gyorsított meghívásos eljárás volt, s a „gyorsítottat” valóban szó szerint kell érteni. Tavaly november 4-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben az ajánlattételi felhívás, a jelentkezési határidő pedig november 9. volt. Vagyis a vagyonkezelő mindössze három munkanapot hagyott a versenyzőknek arra, hogy összeszedjék a szükséges dokumentumokat. Egyedüli ajánlattevőként a KPMG nyert, ennek a cégnek kell elkészítenie a bányatelkek koncessziós hasznosítását, javaslatot tennie a koncessziós díjra, értékelni a jogi, gazdasági, műszaki, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat.

Nagy Sándor, Recsk polgármestere szerint felesleges volt új tanulmányt íratni
Mediaworks

Bányamérnök szakértőnk szerint egy alapos, a bányanyitás lehetőségeit megvizsgáló tanulmány elkészítésére nem elég hat hónap, amelyet a nyertes kapott, ehhez évek kellenének. Ha bezárják, sosem tudjuk meg, milyen potenciál rejlett benne, hiszen ehhez nem lesznek megfelelő adatok. Recsk mélyén olyan értékes nyersanyagok és fémek rejtőznek, amelyek mobiltelefonok és a szélturbinák gyártásához szükségesek, s a modern kori felvevőpiac vevő lenne rá. Germánium, indium, volfrám is van a bánya gyomrában, de legalábbis abban az ezerkétszáz méter mély mintaszeletben, amelynek összetételét korábban megvizsgálták.

Az oroszok már Recsken vannak – legalábbis Nagy Sándor, a Heves megyei település polgármestere szerint nemrégiben orosz kutatók is jártak a faluban, mintát vettek a régi bánya meddőhányójából, hogy következtessenek a nyersanyagtartalomra. Nemcsak ők, korábban kínaiak és ausztrálok is megtették ugyanezt, ám a helyiek szerint az oroszok – még a régi, szovjet időszakbeli együttműködések okán – mindenkinél jobban képben vannak arról, mi rejlik a föld alatt. Nem akarnak összeesküvés-elméletet gyártani – mondták el többen is –, de a paksi titkolózások miatt a recskiekben az is felmerült, hogy Orbánék az oroszoknak akarják odaadni a koncessziós jogokat.

A lapunkat tájékoztató bányamérnök arra is felhívta a figyelmet: a nyolcvanas években használt módszerekhez képest nagyot változott a technológia. Egy-kétmilliárd forintból egy-két év alatt valóban „meg lehetne kutatni” Recsket, s akkor nyugodt szívvel el lehetne dönteni, bezárják-e vagy sem. Hosszú távú döntésekre azonban nem alkalmas a magyar politika, amelynek működése négyéves ciklusokban mérhető – mondta.

Tizenhat évvel ezelőtt zárták be a bányát. Ma sem tudni biztosan, mit rejt a mély
Teknős Miklós / Népszabadság

Nagy Sándor recski polgármester szerint felesleges volt 254 millió forintért tanulmányt rendelni a bányáról, hiszen minden adat rendelkezésre áll. Mint mondta, Molnár Ferenc ma már Finnországban dolgozó geológus-bányamérnök annak idején egy hatvan-hetven oldalas, tömör és tényszerű, információkkal alátámasztott jelentést tett le az asztalra, amely ma is megvan a recski polgármesteri hivatalban, csak el kellett volna kérni tőlük.

– Ebben nincs semmi rizsa, nem pakolt mellé a szerző plusz kétszáz oldalnyi grafikont meg szöveget, hogy minél vastagabb legyen, de aki valóban komolyan veszi Recsket, az tudná használni – mondta. Szavai szerint a hajdani ércbánya rekultivációját 2019-ig kellene befejezni, de „nem olyan ütemben csorognak az állami források”, hogy ez a dátum tartható legyen. A recski bánya esetleges újranyitásáról szóló tanulmányt sokkal hamarabb, idén május közepéig kellett leadnia a KPMG-nek. Nagy Sándor jelezte: mivel közpénzből rendelték meg, és a benne foglaltak közérdekű adatoknak tekinthetők, így ő polgármesterként, valamint a recski Hely- és Bányászattörténeti Alapítvány elnökeként lépéseket tett a tanulmánykikérésre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, ám az iratokat egyelőre nem kapta meg.

Nagyon kíváncsi rá, mit lehetett összehozni hat hónap alatt új talajvizsgálatok és próbafúrások nélkül, 254 millió forintért.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.