Összegyűjtöttük, hogy eddig ki hogyan nyilatkozott a magyar–szerb határon felhúzandó kerítésről. Pro és kontra érvek, erős mondatok.
Ma az egyik legsúlyosabb kihívás a bevándorlás ügye, és Magyarország nem várhat addig, amíg az uniós országok megtalálják a közös európai megoldást.
A határ menti térségben élő gazdák rendkívül súlyos problémának tartják a bevándorlók vonulását.
Csongrád megyében az illegális bevándorlók egyre több, jobbára köztisztasági, közegészségügyi és közbiztonsági kellemetlenséget okoznak.
Az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, mintha otthon lenne, átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába.
A görög-török, valamint a bolgár-török határon is volt kerítésépítés.
Legálisan továbbra is be lehet majd lépni az országba a határátkelőhelyeken.
A határzár elrendelése nem jelent rendszerszintű megoldást, nem szünteti meg a menekültáradatot.
Embertelen és értelmetlen, ráadásul nem a gyökereinél kezeli a bajt.
Az európai határokat az uniós tagállamoknak közösen kell megvédeniük, és közösen kell megvédeni Magyarország polgárait is az illegális bevándorlóktól.
A menekültek és az embercsempészek útvonalat váltanak, Románián, Horvátországon keresztül jutnak majd el Magyarországra.
Az, aki a kerítésig eljut, már Magyarországon jár, tehát menekültkérelmet terjeszthet elő.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlási kihívás a tagállamok közül.
Németh Szilárd, kormánypárti országgyűlési képviselő: Csak Olaszországba érkeznek többen.
 |
| Koszovói menekültek februárban a Keleti pályaudvaron. Ha az Orbán-kormányon múlik, nem jutnának eddig Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter: Több bevándorlót regisztrálnak nálunk, mint Olaszországban.
Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa: A kerítésötlet meggondolatlan, a menedékjog megadására kellene koncentrálni, nem pedig annak akadályozására.
Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő: Ebben az esetben a morál és a politika ütközik, de egy kormánynak a politikát kell választania.
Tóbiás József, az MSZP elnöke: Európában nem felépíteni kell a szögesdrótot, hanem ahogy 26 évvel ezelőtt is, lebontani azt.
Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke: A gazdasági bevándorlók befogadása nemzeti érdek.
Andrej Kortunov, az Oroszországi Külügyi Tanács főigazgatója: Ez az intézkedés érthető az egyszerű emberek számára. Vagyis a kormány azt mondja a népnek, hogy nem tétlenkedik. De végül is ez természetesen a tehetetlenség beismerése, annak a beismerése, hogy más módszerekkel nem lehet megoldani ezt a problémát.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke: Orbán Viktor 26 évvel ezelőtt a vasfüggöny lebontásával küzdött a szabadságért, most pedig 180 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítést épít.
Tuzson Bence, a Fidesz szóvivője: a szocialisták továbbra sem látják a valós problémát, és még mindig a bevándorlók oldalán állnak.
Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért szakszóvivője: Aki azt mondja, hogy ész nélkül mindenkit engedjünk be, az nincs tisztában a valósággal. De ugyanígy nincs tisztában a valósággal az, aki kerítést akar húzni a határon.
Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés szocialista képviselője: míg 22 milliárd forintot szánnak a szögesdrótra, addig csak 6 milliárd forintot az ápolók bérfelzárkóztatására.
- Négy méter magas vasfüggöny épül a déli határon
- 22 milliárdból építik fel a gyűlölet falát
- Képgaléria: Máshol így zárták le a határt
- Elítélte a kerítés tervét az ET emberi jogi biztosa
- „Ideiglenes” vasfüggönyre költjük a milliárdokat
- Veszedelmes korszak küszöbén állunk
- Előre megírták a nemzeti konzultáció eredményét
- „Ha Dániába jössz, dolgoznod kell!”
(A vasfüggönyről szóló összes cikkünket ezen a gyűjtőoldalon érhetik el.)
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője: lehetséges, hogy Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa vagy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester fogja felhúzni a vasfüggönyt.
Natasha Bertaud, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős szóvivője: A határok őrizete tagállami felelősség, de a bizottság nem a kerítések alkalmazását tartja a legjobb megoldásnak. Csak nemrég bontottuk le a falakat Európában, nem kellene ismét felhúzni azokat.
Kitty McKinsey, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a regionális szóvivője: Menedékjogot kérni elidegeníthetetlen emberi jog, szóval aggódunk, hogy egy ilyen kerítés túl nagy akadályt gördítene e jog érvényesítése elé.
Lakner Zoltán politológus: A drótfalhoz való viszony identitáskérdés. Az ellenzés politikai kisebbségbe szorulást jelent, a hallgatás viszont megszűnést.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter: A kormány nem szívesen épít kerítést a magyar-szerb határra, de nem várhat.
