Gazdasági-politikai leépülésének vége felé jár a fővárosi önkormányzat. Bevételei a felére apadtak az Orbán-kabinet színrelépése óta.
Az M3-as metróvonal felújításának finanszírozása körül kialakult polémia az eddigieknél is élesebben mutat rá a fővárosi önkormányzat rohamosan gyengülő gazdasági pozíciójára, politikai háttérbe szorulására. Immáron mindenki számára nyilvánvalóvá válhatott: Budapest sem gazdasági, sem döntéshozó értelemben nem több egy minisztériumi főosztálynál.
Budapestet gyakorlatilag „államosították". A fővárosi önkormányzat csökkenő bevételei legfeljebb a meglévő infrastruktúra működtetésére elegendőek, fejlesztésre már nem lehet lecsípni belőlük. Még az unió által finanszírozott beruházásokhoz szükséges önrészt se tudja kitermelni az önkormányzat, arra legfeljebb egy újabb vagyonelem eladásából, illetve hitelből teremthet forrást. Kölcsönt azonban csak kormány jóváhagyásával lehet felvenni, sőt a pénzintézetek többnyire ragaszkodnak az állami garanciához is.
– A fővárosnak többé nem lehetnek önálló tervei, prioritásai. A városvezetés kiszolgáltatott a kormánynak, amely kénye-kedve szerint dönthet arról, milyen irányba fejlődjön a város – fakadt ki Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselő a 2014-es költségvetési vitában, holott akkor még 314 milliárd forint bevétel szerepelt a bevételi oldalon. Az idén már alig 228 milliárd. Kevesebb, mint a fele az előző – Demszky Gábor vezette – önkormányzat utolsó teljes évben számítottnak. 2009-ben ugyanis még több, mint 480 milliárd forint szerepelt a költségvetés bevételi során. Ez 2011-re 447 milliárdra karcsúsodott, majd az intézményrendszer megcsonkítása – például a kórházak és az iskolák államosítása –, illetve a rezsiharc fővárosi közműcégeket sújtó döntései nyomán még gyorsabb olvadásnak indult. A korábban milliárdos osztalékot fizető cégek ma örülnek, ha nullszaldósak. De akad olyan is közöttük – például hulladékgazdálkodás – , amelynek nyereségéből az ágazat államosítása miatt a vidéki települések veszteségeit fedezik.
