Jelezte: mintegy 63 milliárdos újraosztható forráshoz juttathatja az egészségügyet, ha leválasztják a krónikus és ápolási osztályokat a kórházakról. (Ez összeg kereken akkora, mint amit az állam tavaly kórház-konszolidációra fordított.) Ez az intézkedés mintegy 17 ezer ágyat érint. A témában készülő és márciusban kormány elé kerülő javaslat több lépcsőben „vágná le” az egészségügyről és adná át a szociális szektornak a kizárólag ápolást végző kórházi osztályokat. Első lépésben az önálló épületben lévők mintegy 3 ezer ágyat adnának át, majd ezeket követné a kórházak területén lévő, illetve közös épületben elhelyezett ápolásra szakosodott kórtermek is.
A politikus beszélt a kórházak hatékonyabb gazdálkodását segítő új kancellária-rendszer kialakításáról is. E változással hat-nyolc intézményenként hozna létre az egészségpolitika egy olyan pozíciót, a kancellárét, amelyhez a kórházi gazdálkodás egyes jogosítványait telepítenék.
Beszélt arról is, hogy az ellátás minimumának szabályait még az idén átalakítják, főként a betegbiztonság szempontjai szerint. Például az is elvárás lesz, hogy adott orvosi szolgáltatás csak ott nyújtható, ahol annak meg vannak a feltételei és az orvosnak is van hozzá kellő gyakorlata.
|
Ónodi-Szűcs szerint az ellátás minimumának szabályait még az idén átalakítják
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Amikor Selmeczi Kamill, az alapellátók érdekvédelmi szervezetének vezetője azt firtatta, mikor kaphatják a háziorvosok az idei évre ígért 10 milliárdos többletet, mert a rendszer átalakítása alatt az élet nem áll meg, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, ő az oka annak, hogy eddig még nem utalták ezt a pénzt, ugyanis kérne is érte valamit cserébe, az erről szóló jogszabály a jövő héten talán elkészülhet.
Lotz Gábor patológus emlékeztetett arra, hogy a KSH szerint 2011-ben a szellemi foglalkozásúakat gyűjtő 18 ágazatból az egészségügy 17. volt, 2014-re, az óriási bérfejlesztések hatásra 16. helyre került. Mindezek tudatában meddig tartja ebben a megalázó helyzetben az orvosokat a kormányzat? – firtatta. Az államtitkár azt válaszolta: szeretné a béreket emelni. Amint elindítja az ágazat racionálisabb működését segítő átalakításokat, be fog jelentkezni a béremeléshez szükséges forrásokért. „A 2017-es költségvetés tárgyalása megmutatja mit gondolunk az egészségügy fejlesztéséről” – mondta.
A fórumon szóba került a kormány bürokráciacsökkentő programja, benne a háttérintézmények sorsa. Az államtitkár ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: az ő ízlése szerint a hatósági, a finanszírozói és az intézmények fenntartói részének önállónak kell maradnia. Lapunk úgy tudja: a február 24-ei kormányülésre olyan javaslat készült, amelyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Országos Tisztiorvosi Hivatal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ megőrizné önállóságát. Az Országos Mentőszolgálat felügyelete a szakminisztériumtól az kórházfenntartóhoz kerülne, éppúgy mint a tavaly május óta már ott lévő Országos Vérellátó Szolgálaté.
