Tízszer annyiba kerülhet a gát, adót vetnének ki a Római-parton élőkre
Adót vetne ki a hullámtérben élőkre Tarlós István főpolgármester, hogy összejöjjön a gátra 20 milliárd forint.
Még tovább nőhet a Római-partra tervezett mobil gát felépítésének költsége. A kezdetben 2,5 milliárdosra becsült, legutóbb 12,5 milliárdosra taksált építkezés költsége végül elérheti a 15-20 milliárd forintot – értesült a Népszabadság. Úgy tudjuk, hogy az eddigieknél jóval nagyobb szám egy politikusoknak szervezett hétfői prezentáción hangzott el.
A költségek emelkedését elsősorban a védett szakasz hosszának növekedésével magyarázták, az eredeti 2700 méter helyett már 5000 méternyi partszakaszt védenének. Többletkiadáshoz vezet az is: a mértékadó árvízszint 2014-es megemelése miatt erősebb lábazatú és magasabb gátra van szükség. Itt érdemes felidézni, hogy a korábban tervezett, a Nánási út–Királyok útjánál vezető, ma is meglévő védvonal megerősítése a két évvel ezelőtti számítások szerint 8 milliárd forintba került volna. Igaz, ott az ősfaállomány kivágásával és teljes közmű-áthelyezéssel járna a beavatkozás.
Ami a fedezetet illeti: a főpolgármester munkatársai állítják, hogy az Európai Bizottság illetékesei már alá is írták a támogatási szerződést. Ez azonban „csak" 10 milliárdról szól. A hiányzó pénz egy részét a jelenleg hullámtérben élőktől szedné be Tarlós István. A főváros helyi adót vetne ki az ingatlantulajdonosokra, mivel a házuk értéke jelentősen nő a beruházás nyomán. A főpolgármester azonban a Népszabadság kérdésére válaszolva nem tudta megmondani, hogy mi alapján számolják majd ki az értéknövekményt. Azt viszont megjegyezte, hogy az adót a régi, lakóházként nyilvántartott épületek után nem kell megfizetni, csupán az újabb építésűek után.
A részleteket szeptemberre dolgozzák ki. Karácsony Gergely (PM) zuglói polgármester viszont felhívta a figyelmet, hogy az értéknövekedési adó kivetésének lehetőségét már ők is vizsgálták a kerületben, de arra jutottak, hogy nem járható út. Nehezen határolható le a beruházás nyomán előnyre szert tevők köre, az értéknövekedés összegének megállapítása pedig sok buktatót rejt. A III. kerületi önkormányzat viszont már 2012-ben javaslatot tett arra, hogy ilyen beruházásoknál a fővárosnak érdemes megvizsgálnia az értéknövekedési adó bevezetésének a lehetőségét. Bús Balázs polgármester lapunkkal ugyanakkor azt közölte: az önkormányzat nem tervez változtatni a Római-part adóztatásán, továbbra is a sport-, rekreációs és üdülőövezeti besorolást akarják fenntartani. A területen az építményadó a törvényi maximumon van megállapítva, további adó kivetésére nincs törvényi felhatalmazás.
Még nem nyilvános a mobil gát építésének dokumentációja
Nem csak a költségeket illetően akadnak különös fordulatok. Vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke, miután a fővárosi önkormányzat a közérdekűadat-igénylési kérelmére sem adta ki a római-parti mobil gát terveit. Sárádi Kálmánné főjegyző válaszában azt elismerte, hogy a Csillaghegyi öblözet árvízvédelme c. projekt nyomvonaltervei és látványtervei elkészültek, de jelezte, az engedélyezési eljárás még nem zárult le. Így pedig – érvelt a főjegyző – a tervezési dokumentációban szereplő adatokat nem adhatja ki. Csakhogy a helyi lakosokat már a nyáron tájékoztatják. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes pedig már nyilvánosságra hozott tervlapokat az Indexen, s a parlamentben frakcióval bíró ellenzéki pártoknak hétfőn bejárást szerveztek a helyszínen. – Ezek után megkérdőjelezhető, hogy miért éppen az én adatkérésem veszélyeztetné a folyamatot – vetette ellen Pataki Márton, aki szerint a fakivágási és egyéb engedélyek beszerzése után már jóval nehezebb lesz megakadályozni a környezetkárosító lépéseket. Kétségeket ébreszt az is: mit mutatnak be nyáron a lakosoknak, ha a szerdai közgyűlésen elhangzottak szerint csak szeptemberre lesz kész a terv? S akkor vajon hogyan zajlik az engedélyezési eljárás a tervek nélkül?
