E médiumok szinte mindenütt megkapták a frekvenciát, ahol csak indultak. Ezzel újraértelmezték a közösségi rádiózás fogalmát is – hangsúlyozta egy korábbi jelentésében a műhely –, mert a helyi tartalmakat nélkülöző, országos lefedettségre törekvő, világnézeti szempontból egyértelműen elkötelezett rádiókat hozott helyzetbe. Még egyértelműbbé vált 2012-ben, hogy a Médiatanács trükközik. Akkor az összes pályázat felében, húsz esetben találtak olyan formai hibát, amelyre hivatkozva az eljárást érvénytelennek minősítették.
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Alapvetően azt kifogásolták, ha a dokumentációban az üres hátsó oldalakról hiányzott a számozás és a cégszerű aláírás. Ezt akkor „Klubszabályként” emlegették, mert emiatt a Klubrádió pályázatait visszadobták. Volt ugyanakkor 18 eredményes eljárás, azoknál nem találtak hiányosságot. A Mérték ez utóbbiak dokumentumait szerette volta megismerni, ám a hatóság nem reagált a megkeresésre. A műhely ezt követően – a Társaság a Szabadságjogokért segítségével – 2013-ban perre vitte a dolgot, ám első és másodfokon veszített.
A döntés indoka az volt, hogy a pályázatok nem tartalmaznak az állami vagyon felhasználásával kapcsolatos adatokat, így azok üzleti titoknak minősülnek. Ám a Kúria
elfogadta azt az érvelést, amely szerint az állami vagyont képező frekvenciák hasznosításával összefüggő folyamat nyilvánosságát a pályázat eredményének kihirdetése után biztosítani kell,
ezért felülírta a döntést, s a kért iratokat ki kellett adni.
Ezek átvizsgálása során a gyanú teljes egészében igazolódott: a Médiatanács a nyerteseknél nem kérte számon a maga kreálta formai követelményeket, vagyis az üres oldalakról hiányzó oldalszámozást vagy aláírást ezeknél nem kifogásolta. Sőt akkor is szemet hunyt, ha más lapokon sem volt cégszerű aláírás. Nagy Krisztina mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hatóság egyes pályázatokat kifejezetten a nem kívánt szereplők ellehetetlenítése érdekében nyilvánított érvénytelenné.
Ezzel szerinte a Médiatanács durván megsértette a jogállami működés kereteit, korlátozta a sajtószabadság érvényesülését, önkényes döntéseivel megkérdőjelezte a szabad versenyen alapuló médiapiac létét.
Az esetek többségében a Klubrádió volt az egyik szereplő, amely részben már meglevő, részben új frekvenciákra jelentkezett, ám mindenütt elbukott. A kormánnyal szemben kifejezetten kritikus médium valamennyi, nagyjából tucatnyi vidéki frekvenciáját elveszítette.
Ezek egy részét a Mérték júniusban publikált elemzése szerint másoknak ítélték, de van hét olyan frekvencia is, amelyet – a 2012–2013-ban érvénytelennek minősített eljárások után – azóta sem hirdettek meg újból.
