A cikk szerint a cég és kabinet kapcsolatának konszolidálódása szerepet játszott abban, hogy a kormányzati költéseket kezelő ügynökség mind gyakrabban vásárolt felületet az Origónál. Ez pedig már előrevetítette: a cég vezetése esetleg elkezdhetett tartani attól, hogy a javuló kapcsolatra árnyékot vethet az, „ha baj van” a cikkekkel. Márpedig állítólag jócskán érkeztek „fentről” panaszok. Ezek miatt a hírek szerint gyakorta próbálták visszafogni a portál főszerkesztőjét, aki viszont nem engedett. Alighanem ezt elégelte meg a héten az Origo Zrt. vezetése. A 444. hu szerint ezek után új megvilágításba kerül az: egy nappal a főszerkesztő menesztése után Lázár máris a Telekom-csoporttal tervezett közös projektről kezdett beszélni.
„A Magyar Telekom cáfolja a sajtóban megjelent találgatásokat” – ezzel a címmel adott ki közleményt lapunk megkeresésére a történtekről a telekommunikációs cég. Azt írták: „A Magyar Telekom az Origo Zrt. 100 százalékos tulajdonosaként kiemelten fontosnak tartja az Origo.hu szerkesztőségének teljes függetlenségét. Nem szólt és a jövőben sem szól bele az Origo szerkesztőségének munkájába, nem dönt a szerkesztőséget érintő személyi kérdésekről. A médiában vitatott személyi döntés az Origo Zrt. menedzsmentjének döntése. A Magyar Telekom nem gyakorolt nyomást és nem kérte az Origo Zrt. vezetőségét a portál főszerkesztőjének leváltására.”
A cég határozottan cáfolta azokat a híreket, amelyek az Origo.hu főszerkesztőjének távozását a Magyar Telekom és a kormány közötti megállapodással hozzák összefüggésbe. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben – írták – a Magyar Telekomra semmilyen nyomás nem nehezedett a kormányzat részéről akár a főszerkesztő személyét, akár az Origo.hu tartalmát illetően. A közleményben – Kerstin Günther kinevezésére utalva – kitérnek arra is, hogy az elnöki és a vezérigazgatói pozíció szétválasztása a Deutsche Telekom leányvállalatainál megkezdett, és több országban már végbement folyamat. A cég visszautasította azt is, hogy a kormánnyal kötött partnerségi együttműködési megállapodás a Digitális Magyarországért bármilyen mértékben érintette volna akár a vállalat irányításának struktúráját és vezetőit, akár az Origo Zrt.-t.
Megkerestük Lázár Jánost is, akit arra kértünk, válaszoljon kérdéseinkre. Azt kérdeztük tőle: Szóba került-e a Magyar Telekom kormányzati kapcsolattartásért felelős vezetőjével folytatott tárgyalásain az Origo? Ha igen, miként? Panaszkodott-e az Origo cikkei miatt, kifogásolta-e a kormánykritikus írásokat? Tárgyalt-e arról Kerstin Güntherrel, hogy a T-Mobile frekvenciahasználatának meghosszabbításának egyik feltétele az, hogy fogják vissza vagy engedjék el az Origót? Volt-e olyan alku, feltétel, ami bármiben is érintette az Origót? Adott-e ön vagy munkatársa a Telekom illetékes vezetőjének, olyan tanulmányt, amiben a Hirado.hu és az Origo híreit vetik össze? Az államtitkárt megkértük arra is, mutassa be, milyen közös projektet terveznek a Deutsche Telekommal. Írásos megkeresésünkre szóban azt a választ kaptuk, hogy Lázár János már szerdán határozottan cáfolta, hogy neki bármi köze lett volna Sáling Gergő leváltásához, a Magyar Telekom közleménye pedig egyértelműen cáfolja, hogy a cég és a kormányzat közötti megállapodásnak köze lenne az Origo főszerkesztőjének menesztéséhez.
Tegnap is sorra távoztak az újságírók az Origótól. A csütörtöki felmondók között van mások mellett Dull Szabolcs. A Hírek rovatmunkatársa így jelentette be felmondását a Facebookon: „Sokan kérdezitek, mi van velem. Szóval nekem is ennyi volt az Origo. Én döntöttem: politikai újságíróként nem tudom itt folytatni. Azt a lehetőséget pedig, hogy pár hónapig hírírás nélkül esetleg címlapozzak, nem fogadhatom el.”
A főszerkesztő, Sáling Gergő leváltása óta egymás után mondanak fel a portál munkatársai. Felmondott Pethő András főszerkesztő-helyettes, a Lázár-ügyet kiderítő oknyomozó újságíró, távozott a portál két felelős szerkesztője, Tóth Sára, valamint Bordás Gábor. Elhagyta az Origót a portál egyik alapítója, György Péter esztéta is. Az újságírók, szerkesztők sorozatos felmondásának, már érzékelhető következményei is vannak. Az Origónál tegnap kora délután volt olyan időszak, amikor szokatlan módon a vezető hírek között alig akadt saját anyag, szinte kivétel nélkül rövid MTI-tudósításokat lehetett olvasni.
Nagy a tét és a vesztenivaló
A Főszerkesztők Fóruma (FF) határozottan kiáll a szerkesztői szabadság mellett – szögezte le közleményében a mintegy harminc újság, internetes hírportál, televízió-műsor és rádió főszerkesztőjét tömörítő szakmai szervezet. Az FF, amelynek lapunk megbízott főszerkesztője, Tóth Levente is tagja, azt írta közleményében: Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél világosabban láthassunk az ügyben, mert nagy a tét és sok a szakma, a közönség és a politika vesztenivalója is. Azonban az eddig ismert információk is aggodalomra adnak okot, bármilyen motiváció is állt Sáling Gergő eltávolítása mögött. Az üzleti vagy politikai nyomásgyakorlás nagyon sokféle formát képes ölteni, és természeténél fogva a legritkább esetben a nyomásgyakorlásban érdekelt és az újságíró között közvetlenül zajlik. A szerkesztőkhöz leggyakrabban már a kiadón keresztül és gyakran már oda is közvetítőkön át, nem ritkán hirdetői, reklámügynökségi vagy üzleti közvetítéssel érkezik. Az ilyen nyomásgyakorlás pedig nemcsak aggasztó, hanem törvénysértő is.
A sokat – és sokszor túlzóan – kritizált médiatörvény egyik ritkán emlegetett, de nagyon fontos paragrafusa ugyanis így szól: „Nem alkalmazható a munkajogi jogszabályokban meghatározott, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő joghátrány a médiatartalom-szolgáltató munkavállalójával, illetve vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személlyel szemben amiatt, mert megtagadta a szerkesztői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását.” Ez a bekezdés nem más, mint a szakmán kívüli szempontokra alapuló, illegitim befolyásolás, a szerkesztőségek kényszerítésének tilalma, arra nézve, hogy olyasmit tegyenek, amivel szakmailag nem tudnak azonosulni. Nem kell mást tenni, mint érvényt szerezni a törvénynek.
