galéria megtekintése

Orbán utólag választana, melyik határozathoz adta a nevét

A magyar belpolitikát még kedden is foglalkoztatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken mihez is adta a nevét Brüsszelben. Magyarán a kormányzat harcias kommunikációját félredobva láttamozta-e a kötelező kvótáról szóló uniós­ megállapodást, vagy hű maradt a Fidesz által napjában ötvenszer hangoztatott elzárkózáshoz. A kormánynak már terhes a vita, Brüsszelben viszont elégedettek.

A pénteki csúcson elfogadott dokumentumban csupán korábbi döntésekre emlékeztetnek, „homályosan és nem egyértelműen", hiszen nem európai tanácsi (ET) döntésekről van szó – kérdésünkre ezzel vázolta álláspontját Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa.

„Én nem akarok abba az értelmezési vitába belemenni, hogy ezeknek a döntéseknek része-e vagy sem a kötelező kvóta" – mondta a parlament alelnöke, elismerve, hogy nem ismeri a tanácsi záródokumentum teljes szövegét.

Gulyás Gergely a kormányzati kommunikáció vonalát követve emlékeztetett sajtótájékoztatóján arra, hogy a kabinet korábban megtámadta a kötelező kvótáról szóló döntést, és az EU luxembourgi bíróságától azt várja, hogy fogadja el Magyarország jogértelmezését.

 

„Azt viszont rögzítsük egyértelműen, hogy az állam- és kormányfői csúcs, azaz az Európai Tanács kizárólag az önkéntes kvótákról hozott döntést, egy 40 ezres kerettel" – közölte álláspontját a politikus. Gulyás Gergely megismételte: értelmezése szerint a pénteki záródokumentum a kötelező, 120 ezres kvótáról szóló döntést nem érinti. „Ettől persze az ET még visszautalhat egy olyan döntésre, ami már hatályban van" – tette hozzá.

Gulyás Gergely azt mondta, a találgatás, ami a sajtóban elkezdődött egy nem túl színvonalas, de rövidre zárható vita. A magyar kormány mindenféle kötelező menekültkvótát ellenez, önkéntes alapon pedig mindenki azt fogad be, akit akar. A vita forrása azonban nem a sajtó, hanem Orbán Viktor pénteki aláírása egy szöveg alatt, amelyben a következő kitétel szerepel: „Valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leg­gyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat... is beleértve."

A megfogalmazás „határozatokat" említ, és ebből kettő volt. A huszonnyolc vezető tavaly áprilisban egy önkéntes, sürgősségi kvótarendszerre tett javaslatot, és ez ellen Orbánéknak nem volt kifogásuk. Később azonban a tagországok túlnyomó többsége, egyetértve az Európai Bizottság szükséghelyzetekre vonatkozó jogi állásfoglalásával, a kötelezően végrehajtandó áthelyezések mellett tette le a voksát, a szavazáson Magyarország kisebbségbe szorult ellenvéleményével.

A pénteki szöveg többes számot használ, vagyis mindkét határozatra vonatkozik, így beleértendő a tavaly szeptemberben elfogadott jogszabály is, amely kötelezően előírja Görögországban és Olaszországban tartózkodó menekültek befogadását. Ezt Magyarországnak is végre kell hajtania.

Orbán Viktor – és a kötelező kvótákat ugyancsak bíróságon megtámadó szlovák miniszterelnök, Robert Fico – ettől függetlenül megtehette volna, hogy különvéleményét a mostani záróközleményhez csatolja – mondták a Népszabadságnak brüsszeli források. Natasha Bertaud, az Európai Bizottság szóvivője lapunknak azt mondta: „A bizottság nagyon elégedett a csúcs migrációra vonatkozó következtetéseivel, amely döntően a Jean-Claude Juncker és Angela Merkel által fémjelzett irányvonal mentén határozza meg a feladatokat".

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.