Tavasszal nagyjából ötvenezer forint volt tehát a tarifa, s miután a 2500 induló után igényelt ívekből csaknem negyvenezerrel – az összesnek ez akár a húsz százaléka is lehetett – nem tudtak elszámolni, 1,9 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki. Ezt több mint ötven szervezet, illetve körülbelül kéttucatnyi független jelölt hozta össze, s az aláírásgyűjtést a Jobbik kivételével még a parlamenti pártok sem úszták meg szankció nélkül.
Igaz, az LMP másfél milliós, illetve a Fidesz és a baloldali összefogás pár százezres büntetése eltörpül a csúcstartó Keresztény Magyarok Szövetségére kirótt csaknem 690 millióhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatilag nem létező szerveződés az általa felvett 13-14 ezer ívből valószínűleg egyet sem adott le. A Társadalmi Béke Pártnak 172 milliót, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak 133 milliót, az Új Dimenzió Pártnak 121 milliót, míg a Határon Túli Magyarok Pártjának 105 milliót kellene fizetnie. Tízmilliónál nagyobb büntetést egyébként további 13 jelölő szervezetre szabtak ki.
A kizárólag a parlamenti választás előtt ígért kampánytámogatásra hajtó bizniszpártok persze nem fizetnek, és tőlük a pénzt bevasalni saját vagyon híján elég reménytelen vállalkozás, bár az adóhatóság száznál több végrehajtási eljárást indított. A magánszemélyek esetében talán nagyobb sikerrel járnak, de öt-hatmilliót behajtani nem mindenkin lehet. Mindenesetre eddig csupán 18 millió folyt be, ami a büntetések egy százalékát teszi ki.
A tavasszal debütált új ajánlási rendszer egyébként kifejezetten a kamuszerveződéseknek kedvezett, hiszen már nem a választóknak postázott – így korlátozott számú – ajánlószelvényt, hanem csak aláírásokat kellett gyűjteni, s mindenki annyi pártot támogathatott, amennyit akart. Egyes szervezetek így adták-vették az ajánlók adatait, amelyeket egyszerűen bemásoltak a saját íveikre, az aláírásokat pedig hamisították. A több jelölt ugyanis több pénzt hozott, és egyes bizniszpártok százmilliós nagyságrendű összeghez jutottak, amelynek felhasználását – nagy szerencséjükre – túl szigorúan nem is ellenőrzik.
Ezért felvetődött, hogy szüntessék meg a többes ajánlás lehetőségét, amit a Nemzeti Választási Iroda is javasolt. Az önkormányzati választási törvény különben ezt nem tette volna lehetővé, de Fodor Gábor liberális független képviselő javaslatára a jogszabályt módosították. Az érve pedig az volt, hogy a többes jelölés lehetősége nélkül a nagy pártok megakadályozhatnák a kisebbek indulását, hiszen minden aláírást megszerezhetnének a többiek előtt. Mellesleg korábban valóban előfordult, hogy a Fidesz igyekezett „lerabolni” az összes ajánlócédulát.
Másfelől tény, hogy kétes értékű az ajánlás, ha valaki a szélsőjobbtól a baloldalig mindenkinek az indulását támogatja. A polgárok most is tetszőleges számú jelölt javára írhatnak alá, de egy indulónak csak egyszer. Törvénysértésekkel valószínűleg nem kell számolni, mert nem jár kampánytámogatás, így az eleve esélyteleneknek értelmetlen próbálkozniuk. A legtöbb helyen nem is érdemes csalni, mert pár tucatnyi aláírással bárki egyéni képviselőjelölt lehet még egy nagyvárosban is, de a polgármesteri posztért versengőknek is elég háromszáz támogató.
