Áder talált, Matolcsy süllyed

Az alaptörvény azt mondja ki, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”.

Tegnap a kormánypártok sorai­ból Gulyás Gergely, a Fidesz jogi szakpolitikusa, az alaptörvény normaszövegének egyik megfogalmazója mindössze annyit mondott: a kormánypártok tiszteletben tartják az államfő döntését, és várják az Alkotmánybíróság határozatát.

Azt már Áder János vétója előtt több magas rangú fideszes politikus is elmondta munkatársunknak, hogy megítélése szerint alkotmányellenes a kormánypártok által megszavazott jegybanktörvény-módosítás, az MNB-alapítványok közpénzt kezelnek, tehát nem lehetett volna titkosítani az üzleti információ­kat tartalmazó dossziéikat. Kövér László házelnök, Gulyás Gergely, de pél­dául Lázár János miniszter is úgy foglalt állást, hogy nem veszíti el „közvagyon jellegét” a Matolcsy-alapítványoknál lévő vagyon, így az általuk kezelt pénz is közpénz.

Tegnap a kormányoldalon arról senki nem nyilatkozott,­ hogy az Alkotmánybíróság döntése után – mely minden bizonnyal megsemmisíti az inkriminált passzusokat –, milyen szövegezéssel szavazzák meg másodszorra a jegybanktörvényt, melynek módosítását (a titkosítást) maga Matolcsy György kérte Orbán Viktortól. Forrásaink viszont állították: a titkosítást és a visszamenőleges hatályt „második körben” már nem fogadhatja el a parlament.

Áder nem különösebben aktivista felfogású államfő, így a hivatalba lépése óta eltelt csaknem négy esztendő alatt mindössze két alkalommal kért előzetes normakontrollt. A találati arány viszont százszázalékos, mert a testület mindkétszer neki adott igazat. Az új választási törvénynek az előzetes regisztrációval, illetve a kampányhirdetésekkel kapcsolatos szabályait vitatta. Az alkotmánybírák pedig megállapították: a kötelező feliratkozás alaptörvény-ellenes, miként az is, hogy a választási kampányból kizárták a kereskedelmi médiát.

A bírák tavaly kimondták azt is, alkotmányellenes volt a földtörvény kétharmados többséget igénylő részeinek feles többséggel történt módosítása. Az alaptörvénnyel ellentétesnek látták azt is, hogy egyes védett természeti területek felett a Nemzeti Park Igazgatóságok helyett a vagyonkezelői jogot a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. A parlamentnek mindkét esetben módosítania kellett a passzusokat.