Talán ez az oka annak, hogy Nyíregyháza fideszes városvezetése – az ártatlanság vélelemére hivatkozva – teljes mellszélességgel kiáll Bocskai mellett, s az ügyvezetőt nem függesztették föl a munkavégzés alól a meggyanúsítása után. Holott – a Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint – az önkormányzati cég mintegy
82 millió forint vagyoni hátrányt szenvedett el
Bocskai Péter „szándékos tevékenysége eredményeként”, s ebből 32 milliós hátrány keletkezéséhez D. Péter és N. János szándékosan segítséget nyújtott.
A vádirat szerint Bocskai a városi földutakat karbantartó vállalkozók részére olyan kifizetéseket biztosított, amelyek messze meghaladták a már évek óta alkalmazott – a vállalkozók és a cég számára kölcsönösen előnyös – díjakat. Ezt úgy érte el, hogy nem az egyébként szokásos óradíjas rendszert alkalmazta, hanem átalánydíjas szerződéseket kötött egy-egy útszakasz felújítására, s e szerződések alapján az elsőrendű vádlott az indokoltnál jóval több pénzt fizetett ki a cég kasszájából.
A vádirat kitér arra is: az önkormányzati cégvezető írásos szerződést kötött N. János harmadrendű vádlottal földútkarbantartásra, de szóban abban állapodtak meg, hogy a szerződésben kikötött munkát nem kell teljes egészében elvégezni (így N. Jánosnak nem kell követ szállítania és bedolgoznia a földutakra). A vád szerint nem a szokott főmérnököt, hanem D. Péter másodrendű vádlottat jelölték ki az ügyben kapcsolattartónak, holott ő az útkarbantartáshoz szükséges szakmai ismeretekkel és gyakorlattal nem rendelkezett. D. Péter tisztában volt azzal, hogy a vállalkozó a szerződéseket nem fogja teljesíteni, ennek ellenére vállalta, hogy a kifizetéshez szükséges iratokat aláírja, s így elősegíti a kifizetést.
A járásbíróság előtt a vádlottak nem ismerték el bűnösségüket, s miután a bíróság fölolvasta a nyomozati szakban tett vallomásaikat, azokból kiderült: a három vádlott szerint nem történt semmilyen bűncselekmény, s a vélt bűnösségüket alátámasztó, H. Attila által készített szakértői vélemény pedig szerintük súlyos tévedéseket tartalmaz.
N. János gyanúsítottként tett vallomásában azt mondta: H. Attila szakvéleménye „szakmaiatlan és felháborító”, Bocskai Péter pedig az egyik vallomásában arra utalt, hogy Kovács Ferenc polgármester szerint korábban H. Attila akart a NyírVV vezetője lenni, de Kovács nem őt, hanem Bocskait választotta. A szakértő emiatt tehát „elfogult”, így véleményét nem lehet figyelembe venni.
A három vádlott magatartásából úgy tűnt:
a védői stratégia arra épülhet, hogy az eljárásból kizárassák H. Attila szakértői véleményét, vagy legalábbis megingassák annak szakmai hitelét. Ha ez sikerülne, akkor a vádlottak cselekményét utólag nehéz lenne szakértői módon bizonyítani, hiszen a szóban forgó munkák évek ezelőtt történtek.
A bíróság az ügyben tanúként ki fogja hallgatni Kovács Ferenc polgármestert, valamint a NyírVV volt felügyelőbizottsági tagját, aki az ügyben feljelentést tett.
A hatóságok az eljárást finoman szólva sem kapkodják el: a feljelentés 2013 tavaszán született, a vádlottakat 2014 júniusában gyanúsították meg, de ügyük csak most, több mint másfél évvel később jutott bírósági szakba. Ám a bíróság sem nagyon siet: a következő tárgyalás 2016. március végén lesz.
