Az elnökséggel ellentétben az etikai bizottság hosszan indokolta is a döntését. Mint írják, ők abból a szempontból ítélték meg a kérdést, hogy az újságírói magatartás megfelelt-e az etikai kódex 2.§2.1.3. szakaszának, amely kimondja, „etikai vétséget újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással ... lehet elkövetni.... Ha az etikai vétség alapos gyanúja felmerül, az eset elbírálásánál a szakmai követelményekből kell kiindulni, az etikai kódex normái mellett”. Ugyanez a törvény kimondja azt is: „Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberi jogokat... életmódbeli, életviteli különbözősége miatt senkit sem becsmérelhet, nem terjeszthet senkiről sem rágalmakat.”
Az etikai bizottság úgy ítélte meg, hogy ami a TV2-n a beszélgetésből elhangzott, az „nem jelent becsmérlést vagy rágalmat”, továbbá a riport „nem állít valótlanságot”, nem használ „sértő kifejezéseket”. Hogy Juhász véleménye arányaiban háttérbe szorult, az sem etikai vétség a bizottság szerint, mert „előkészített, de nyilvánosságra nem hozott szöveggel, képpel (...) etikai vétség nem követhető el”.
Komlósi Gábor, a MÚOSZ elnöke szerint egyáltalán nem azt jelzi az ügy, hogy a legnagyobb múltú magyar újságíró-szervezet etikai értékei bizonytalanok lennének,
a két állásfoglalás ugyanis nem feltétlenül ugyanarról szól.
Az egyik legfontosabb szakmai kérdésben, az egyoldalú tájékoztatás témakörében az etikai bizottság ugyanis csak a konkrét esetet, interjút vizsgálta, az elnök pedig a jelenség általános megítélése mentén haladna. Sokkal inkább lehet szó tehát a megközelítésbeli különbségről. míg az etikai bizottság egy szűkebb vizsgálati szempontból hozta meg a döntését, hiszen szigorúan csak a TV2-ben leadott riport etikai elfogadhatóságát vizsgálta, addig az elnökség figyelembe vette a kísérőjelenségeket is. Kérdés persze, hogy figyelmen kívül hagyható-e a kérdezőnek, illetve a TV2-nek a riportból is átütő erős politikai motiváltsága.
Ezeket a magyarázatokat Komlósi azonban csak magánvéleményként fogalmazza meg, mert az elnökség még nem készített mindenre kiterjedő elemzést. Már csak azért sem, mert egy internetes villámszavazáson döntött, érvek részletesebb kifejtése nélkül. A legközelebbi, májusi elnökségi ülésen azonban visszatérnek a témára.
Kérdésünkre, hogy melyik állásfoglalás tekinthető hivatalosnak a MÚOSZ részéről, az elnök először azt mondta, természetesen az etikai bizottságé,
majd hozzátette: az elnökség állásfoglalása is az, de ez egy különvélemény. Ahhoz hasonló, amit szokás kiadni például alkotmánybírósági döntésekkel kapcsolatban is.
Komlósi szerint az eset nem von maga után semmiféle eljárást, mivel a riportot készítő újságírónő, Kunfalvi Nóra nem MÚOSZ-tag – és persze az etikai bizottság egyébként sem találta elítélendőnek a riportját –, de
az újságíró szakma önértékelésének szempontjából mégis szükséges volt, hogy ne menjünk el szó nélkül egy ilyen eset mellett.
Ez fontos a MÚOSZ számára is, hisz az erejét jelzi, hogy berkein belül pezsgő vita zajlik ilyen kérdésekről, és mint az elnökségi szavazás aránya (6:4) mutatja, egyáltalán nem kötelező a teljes nézetazonosság, „minden kulturált véleménynek” helye van.
