Bár a rendőrség a január 11-i állapotot közölte, az ORFK közlése szerint az év végén nem volt jelentős felvétel, azaz már tavaly decemberben is több embert alkalmaztak ebben a formában, mint a Magyar Közút. (A rendőrség egyébként nem is szerepel a helyettes államtitkárság tavaly decemberi toplistáján, amelyre 1700 körüli közfoglalkoztatottal a vízügyi igazgatóságok is felkerültek.)
A Belügyminisztérium (BM) viszont elküldte szerkesztőségünknek a kért adatokat: a tárca irányítása alá tartozó három szervezetnél 4080-an dolgoznak közfoglalkoztatásban. Amikor ugyanerről megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (OKF) és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), más számokat kaptunk. A rendőrség szerint náluk 3169 közfoglalkoztatott dolgozik. A katasztrófavédelemnél 766 közfoglalkoztatott lát el szakmunkási és 303 segédmunkási feladatokat, a BVOP-nál pedig országosan 114-en dolgoznak így. Minden szervezetnél hangsúlyozták: a közfoglalkoztatottak nem végeznek rendőri munkát, nem oltanak tüzet és vagy őrzik az elítélteket, egyértelmű választ azonban arra a kérdésre, mennyit spórolnak így évente, egyik sem adott.
A szervezeteknél több tucat lakatos, kőműves, festő-mázoló, adatrögzítő és kódoló dolgozik. Kevesebben ugyan, de akadnak asztalosok, burkolók, csőszerelők és autószerelők is. Több mint negyvenen dolgoznak dísznövény-, virág- és faiskolai kertészként, csemetenevelőként.
Kérdésünkre, hogy a fenti munkaköröket miért közfoglalkoztatottakkal töltötték be, miért nem „rendes állásban" alkalmazottakkal, az ORFK a közfoglalkoztatási jogviszony létesítésének törvényi definíciójával válaszolt. A büntetés-végrehajtás szerint a kérdés értelmezhetetlen, hiszen nem hivatásos vagy közalkalmazotti státuszú dolgozók helyett alkalmazzák a közfoglalkoztatottakat. Kérdés persze, milyen „közösségi célokat szolgál" egy iratselejtező a büntetés-végrehajtásnál.
Az egyik magyarázat az lehet, hogy a BM alá tartozó szervezetek valójában a korábban például „költségvetési megszorítások miatt" leépített adminisztratív és kisegítői munkakörben foglalkoztatott munkatársaikat pótolták, pótolják a közfoglalkoztatottakkal. Némiképp kilóg a sorból a katasztrófavédelem. Csupán tőlük kaptunk olyan választ, amely a kormány közfoglalkoztatási filozófiájával összhangban lévő gyakorlatot sejtet. Ők ugyanis a megüresedett álláshelyekre tavaly 51 közfoglalkoztatottat vettek fel, azaz valóban visszavezették őket a munka világába.
Vadász, halász, segédmunkás
Tavaly decemberben átlagosan csaknem 230 ezer közfoglalkoztatott dolgozott országosan, ami tízezerrel több, mint novemberben. A növekedés az előző év azonos időszakához képest közel másfélszeres. A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának havi tájékoztatója szerint „a regisztrált munkanélküliek 36,2 százalékát aktiválta a rendszer". A 2015. novemberihez képest decemberben közel 29 ezerrel nőtt a rendszerbe belépők száma, és a statisztikák szerint többségük számára tartósan a közfoglalkoztatás kínál egyedül munkalehetőséget.
Decemberben ugyanakkor mindösszesen 19 100-an távoztak a közfoglalkoztatásból, kétharmadával kevesebben, mint novemberben. A legtöbb közfoglalkoztatottat egyszerű szolgáltatási és szállítási feladatokra, mezőgazdasági munkákra, segédmunkára, általános irodai és adminisztrációs munkákra, takarítási feladatok elvégzésére alkalmazzák. Népszerű foglalkoztatási körnek számított ugyanakkor tavaly a helyettes államtitkárság szerint a kubikosság, az ipari, az építőipari, erdészeti, vadászati és halászati tevékenység is.
