galéria megtekintése

A mi pénzünkből korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát is

5 komment


Lencsés Károly

Ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetéséért megbüntetnék a bevándorlási konzultációt népszerűsítő plakátokat megrongáló aktivistákat, azzal a kiemelt alkotmányos védelmet élvező véleményszabadságukat is korlátoznák egyben, amit felelősség megállapításánál a bíró nem hagyhat figyelmen kívül – állítja az Eötvös Károly Intézet.

A kormány migrációról szóló kampánya, a nemzeti konzultáció és az óriásplakát-kampány semmilyen módon nem illeszthető egy alkotmányos demokrácia működésének kereteibe – állítja az Eötvös Károly Intézet (EKINT). A nemzeti konzultációt a kormány a demokrácia, vagyis a közügyek szabad megvitatása eszközeként igyekszik beállítani, valójában azonban manipulatív kérdéseivel, a válaszok ellenőrizhetetlen feldolgozásával alkalmatlan a népakarat feltárására. Ez nem a néprészvétel megvalósítása, sokkal inkább annak megcsúfolása – állítják. A menekültek, a migráció és a terrorizmus ügyét összemosó konzultációs kérdőív és plakátok mögöttes szándékukban csakúgy, mint tartalmukban a közlemény szerint kirekesztők és gyűlöletkeltők.

Az állam ebben az általa gerjesztett vitában olyan xenofób álláspontot képvisel, amely sérti az alapvető alkotmányos jogokat, a minden embert megillő egyenlő méltóságot, amit – nemzetközi jogi és uniós normák mellett – a hatályos magyar alaptörvény szövege is deklarál. A vitában a kormányzat az emberi jogokat sértő álláspontját közpénzekből kommunikálja olyan eszközökkel, amelyekhez a vita más résztvevői, az ellenzéki pártok, a civil szervezetek nem férhetnek hozzá – hangsúlyozza az EKINT.

A napokban aktivisták tüntetik el az óriásplakátokon olvasható, idegengyűlöletet szító üzeneteket. Rájuk jogi eljárások várnak, és – a rongálás pontos körülményeitől és a törvények szövegének értelmezésétől is függően – szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolhatják őket. Számukra most leginkább a jogvédő szervezetek által nyújtott jogi segítség lehet hasznos az intézet szerint, ami mérsékelheti a felvethető felelősségüket és a velük szemben alkalmazott intézkedésekkel nekik esetleg okozott jogsérelmet.

 

Később azonban bírósági, alkotmánybírósági eljárások várhatóak, és a bíráknak arról kell majd dönteniük, hogy a plakátrongálókat az állam megbüntetheti-e véleményük kinyilvánításáért. A plakátok átfirkálása, leszaggatása ezekben az esetekben ugyanis politikai véleménynyilvánítás – állítja az EKINT. A polgárok szabadságjogai pedig nem a jogszabályok betűjéből erednek, hanem a létük morális érvekkel igazolható, s ebből az következik, hogy e jogok akkor is megilletik a polgárokat, ha a szabadság gyakorlása formálisan írott törvényi szabályokba ütközik.

Ez akkor is véleménynyilvánítás, ha nem szavakkal, hanem tettekkel történik – véli az EKINT, mert a szimbolikus beszéd ugyanolyan védelmet élvez, mint a leírt vagy elmondott vélemény. Ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetéséért megbüntetnék az aktivistákat, azzal a kiemelt alkotmányos védelmet élvező véleményszabadságukat is korlátoznák egyben, amit szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősség megállapításánál a bíró nem hagyhat figyelmen kívül. Ha erre tekintet nélkül büntetik meg az elkövetőket, az a véleményszabadság jogsértő – alkotmányellenes – korlátozásához vezethet. Az ilyen ítéletet, mivel az alapjogsértő, az Alkotmánybíróság meg is semmisítheti.

A bírónak tehát majd mérlegelnie kell, sérti-e az aktivisták véleményszabadságát, ha szabálysértési vagy büntetőjogi szankciót alkalmaznak velük szemben a migrációval kapcsolatos véleményük kinyilvánításáért. A büntetés alkotmányosságát az alapozhatná meg az EKINT álláspontja szerint, ha az mások alapjogának vagy alkotmányos értéknek a védelmét szolgálná.
Maga a vélemény tartalma nem indokolhatja a büntetést. Persze felvethető, hogy a plakátrongálóknak nem is véleményükért, hanem a kinyilvánítás módjáért kell felelniük, hiszen a plakátokat leszaggatták, átfestették, ezzel vagyoni kárt is okoztak. Az viszont, hogy a plakátrongálók megsemmisítették a kormányzati propagandaüzeneteket, önmagában biztosan nem elég alap a jogkorlátozáshoz. Az intézet álláspontja: az állam nem hivatkozhat véleménynyilvánítási szabadságának védelmére az aktivista polgárokkal szemben, az államnak ugyanis nincsenek alapjogai. Mindez természetesen a károkozásért a plakátot közzétevő céggel szemben viselt polgári jogi felelősséget nem érint.

Mindezt az alapjogi érvelést a szabálysértési és a büntetőjog is képes befogadni, annak ellenére, hogy ezek a jogágak nem alapjogokat szabályoznak. A „társadalomra veszélyesség" hiányának megállapítása az adott jogágak fogalomrendszerén belül lehetővé teszi az alapjogi szempontok érvényesítését.

A vita, mivel emberek alapvető jogairól, méltóságról és véleményszabadságról szól, szükségképpen nem csak jogi, hanem morális is kérdésekről is szól. A jogrendszer, amely az emberi jogokat alkotmányos alapjogokként elismeri, kínál jogi megoldást a morális problémára. Ennek alkalmazására az EKINT szerint valamennyi jogalkalmazónak megvan a lehetősége.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.