A Sorsok Háza jövőjén kívül a zsidó szervezetek – értesüléseink szerint – oktatási kérdésekről, a zsidó civil élet támogatásáról, a Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) működéséről, valamint az úgynevezett progresszív zsidó egyházak státuszáról is tárgyalnának. Emellett azt kérik majd a kormánytól, hogy a Zsidó Közösségi Kerekasztal évente legalább négyszer ülésezzen.
Heisler András tegnap megerősítette: ezekkel a javaslatokkal fordulnak Lázár Jánoshoz. A Mazsihisz elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a Köves Slomó vezette EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) nem képviseltette magát a konzultáción. A megjelent vallási és civil szervezetek azonban a zsidó közélet legalább kilencven százalékát lefedik.
|
Az épülő Sorsok Háza felülnézetből
civertan.hu / Fotó |
Lázár János – még államtitkárként – legutóbb február elején hívta össze a zsidó kerekasztalt. Akkor a Mazsihisz által kifogásolt emlékezetpolitikai ügyek szerepeltek terítéken: a Szabadság téri megszállási emlékmű, a Sorsok Háza és Szakály Sándor, a Veritas intézet vezetőjének nyilatkozata. (A történész idegenrendészeti eljárásnak minősítette az 1941-ben Kamenyec-Podolszkijba történt deportálásokat.) A februári találkozó eredménytelenül végződött. A Mazsihisz rendkívüli közgyűlése ezt követően úgy döntött, hogy nem vesz részt a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kormányzati eseményein. A Mazsihiszhez kötődő hitközségek –és más szervezetek – visszautasították az emlékév kapcsán elnyert pályázati pénzeket. A Mazsihisz követelései nem teljesültek: felállították a Szabadság téri emlékművet, Szakály Sándort nem menesztették, a Sorsok Háza pedig mindenképpen felépül.
Viszont most, a zsidó kerekasztal összehívásakor Lázár János érzékeltette, hogy a zsidó szervezetekhez való viszonyában a kormány szeretne új fejezet nyitni. A lapunk keddi számában megjelent információk szerint például a kabinet a központi költségvetési tartalék terhére előteremti a pénzt a Páva utcai emlékközpont működtetésére és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítására is, a Sorsok Háza pedig jövőre számíthat jelentős plusztámogatásra.
Heisler szerint számos más területen nyílhat lehetőség a kormánnyal való együttműködésre, a Mazsihisz már bizonyította, nem a pénzügyi, hanem az emlékezetpolitikai megfontolásokat tartja elsődlegesnek. Az is tény viszont, tette hozzá, hogy különösen a rossz állapotban lévő zsinagógák felújításához és különböző programok elindításához elengedhetetlen a költségvetési támogatás.
Tegnap a Népszabadságnak a holokauszt-emlékév folyamatára rálátó, és a konfliktusokat belülről is ismerő forrás megerősítette: ha a kormány komolyan gondolja, hogy új fejezetet nyitnak a zsidó szervezetekkel az együttműködésben, akkor a Sorsok Háza-koncepció közös meghatározását elengedhetetlennek kell tekinteni. Az IHRA, a Nemzetközi Holokauszt emlékezési Szövetség elnöke, Andrew Burns a projektfelelős Schmidt Máriával történt legutóbbi egyeztetés után – a Mazsihisz elnökével egyetértve – már tudatta: az IHRA nem járul hozzá a Sorsok Háza koncepciójához mindaddig, amíg nem egyeztetett a magyar és nemzetközi szakértőkkel és a magyar zsidó közösséggel.
Az IHRA soros elnökségét 2014 tavaszától Magyarország látja el; ez rangos nemzetközi konferenciák rendezését jelenti, illetve a soros elnökséget ellátó ország figyelemmel kíséri,monitorozza a holokauszttal összefüggő témák feldolgozását más országokban. Ha a magyar kormány „nem kellően méltó módon” kezelné a holokauszt-emlékévet, és nem működne együtt érdemben a zsidó szervezetekkel például a Sorsok Háza megaprojektben, hovatovább a jövő évi soros elnökséget is veszélyeztetheti –mondták lapunknak. Annak ellenére is, hogy az IHRA-tagországok között a határozathozatal esetén konszenzuskényszer van.
Az IHRA elnökét, Andrew Burnst kereste lapunk, de lapzártáig nem kaptunk választ.
