A magyarok úgy tudják, már fizetős az egészségügy

A felmérés szerint a válaszadók negyede – 24 százaléka – adott az elmúlt két évben hálapénzt az orvosnak vagy ápolónak. Ezen belül elsősorban a diplomások, a 60 év felettiek, a nyugat-dunántúliak és a magas jövedelműek fizettek nagyobb arányban hálapénzt.

A hálapénzt fizetők és nem fizetők sem értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe. Ennek ellenére a felnőtt lakosság csaknem kétharmada úgy véli, a hálapénz meghaladja az orvos fizetését, 15 százalék szerint a gyógyítók jövedelme megegyezik a paraszolvencia összegével, és mindössze hét százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi ez az összeg. 

A válaszadók szerint átláthatóbb és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének. A hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amelyet ma hálapénzért kell megszereznie. Tizennégy százalékuk sokkal, 12 százalékuk kicsivel kevesebbet adna ez esetben, míg a fennmaradó 9 százalékuk nem változtatna szokásain, ugyanannyit adna, mint korábban.

A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a más tartalmú, többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért, amennyiben erre igénye van, legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka elutasítaná, ha lenne egy ilyen rendszer. A felmérés arra is rámutat, hogy a lakosság többsége nem adna hálapénzt, ha lenne módja azt kiváltani az egészségpénztári megtakarításokból, számla alapján, törvényesen megvásárolható többletszolgáltatásokkal.