„Magatartásuk egyértelműen visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, mert a bizonyított tényállásból megállapíthatóan a népszavazási kezdeményezés intézményét arra alkalmazták, hogy valódi szándék nélkül, az eljárási szabályok visszaélésszerű alkalmazásával tegyenek úgy, mintha népszavazást akarnának kezdeményezni" – szögezte le az NVB. Ám ez csak akkor derült ki, „amikor „az egyik népszavazási kezdeményezés érkezési időpontjának rögzítése után kivonultak a székházból".
A csoport tagjai a kis előtérben „csökkenthették beadványozó esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb odajuthasson az időbélyegző berendezéshez" – ismeri el a bizottság. Azt viszont nem látták bizonyítottnak, hogy ezeknek az embereknek „a székházban való indokolatlan – valódi beadványozói szándék nélküli – bent tartózkodása alapján keletkezett jogellenes helyzetet Erdősi Lászlóné szervező vagy kísérője kihasználta volna".
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az NVB szerint „tettleg nem akadályozták az előtérben való közlekedést (...), és nem is segítették más, így Erdősi Lászlóné szervező vagy kísérője magatartását". Vétkük tehát mindössze annyi volt, hogy „valós beadványozói szándék nélkül álltak a székház előterében", ám ebből Erdősinének nem származott előnye, sem Nyakónak hátránya – következik a döntésből.
A Kúria kissé árnyaltabban értékelte a helyzetet. A biztonsági kamera felvételei alapján megállapították, hogy „11 óra 34 perc 01 másodperckor egy sötét színű sapkában és sötét színű kabátban lévő másik személy [Nyakó] haladását 1-2 másodpercen keresztül akadályozta azzal, hogy elé lépett". Ugyanakkor a „csoport többi tagja – figyelemmel az előtér nagyságára és az ott tartózkodó személyek számára – jelenlétükkel akadályozták a kérelmező haladéktalan eljutását az érkeztető géphez".
Ezért olyan helyzet alakult ki, amely kihatott a kérdést benyújtani szándékozók közötti esélyegyenlőségre. Ezzel sérült az esélyegyenlőség elve mellett a rendeltetésszerű joggyakorlás elve is, s ez a magatartás közvetetten segítette Erdősinét és kísérőjét abban, hogy elsőként érjenek az időbélyegzőhöz – áll a végzésben.
A Kúria álláspontja szerint az ebből eredő további következtetések levonására – tehát Erdősiné „országos népszavazási kezdeményezésének megsemmisítése, az általa előterjesztett kérdés hitelesítésének megtagadása – bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztése esetén" egy másik eljárásban van lehetőség.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A legfőbb bírói fórum elvileg nem zárja ki, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítése ellen benyújtott kifogás elbírálása során értékelni fogja mindezt. Így akár arra a következtetésre is juthatnak, hogy Nyakó beadványa azért lett csak második, mert őt akadályozták szabad mozgásában.
Felmerülhet emellett az a kérdés is, nem történt-e bűncselekmény. Aki „az arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik", három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az akadályozás tényét pedig a Kúria jogerős végzésében egyértelműen megállapította.
