A kopaszok alkotmányos jogot sértettek, a rendőrség szerint nem történt semmi

Később már nem volt balhé, mert a kopaszok – hónuk alatt dossziéval, mintha maguk is hivatalos ügyben járnának – csendben várakoztak az előtérben. Így Nyakót sem zaklatták egészen addig, amíg az egyik fiatalember telefonja meg nem csörrent. Nyilván jelzést kapott, hogy a Kúria döntött, s megnyílt az út az újabb referendum kezdeményezése előtt. A politikus mobilja ugyancsak megszólalt, és maga is gyorsan az időbélyegző felé indult, csakhogy őt sorfal akadályozta meg abban, hogy odalépjen. Ezért az akkor még ismeretlen ősz hajú nő, Erdősi Sándorné társaságában levő fiatalember – akit persze átengedtek – tudta elsőként érkeztetni az asszony beadványát.

Been there, done that Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Ezt követően a kopaszok anélkül távoztak, hogy bármit intéztek volna. Nyilvánvalónak látszott tehát, hogy a társaság kizárólag azzal a céllal érkezett, hogy a politikust a népszavazási kezdeményezés későbbi sorsa szempontjából kritikus pillanatban feltartóztassa. Az akkori szabályok szerint csak az elsőként érkeztetett beadványt vizsgálta érdemben a választási bizottság, ezért Nyakó kérdését utóbb el is utasították. Más kérdés, hogy a Kúria megváltoztatta a döntést, mert az idős hölgy a siker biztos tudatában elment sétálni, míg a politikus azonnal hivatalosan is átadta az irodának a saját dokumentumait.

Nyakó a kopaszok mellett a választási iroda felelősségének megállapítását is kérte, mert nem tettek meg mindent az atrocitások megelőzése érdekében, így a kiérkező rendőrök intézkedését sem kérték. A politikus különben bízhatott benne, hogy az ügy nem marad következmények nélkül, mert a legfőbb bírói fórum – a választási bizottsággal szemben – időközben megállapította, hogy akadályozták. Azt viszont nem mondták ki, hogy az asszony összejátszott volna a kopaszokkal.

A rendőrség szerint viszont nem történt semmi. A nyomozást megszüntető határozat utal rá, hogy a Kúria döntése szerint az érkeztetés időpontját nem a blokkolás, hanem a beadvány hivatalos átvételének pillanata határozza meg. Ezt a versenyt pedig Nyakó nyerte, ezért „az időbélyegző előtt lezajlott eseménysor nem bír relevanciával a cselekmény büntetőjogi megítélése vonatkozásában, mivel az alapjogok érvényesítéséhez ez nem kapcsolódik".

A BRFK így nem látta megállapíthatónak, hogy a választás rendje elleni bűncselekmény történt volna, de a rendőrség szerint garázdaság és kényszerítés sem volt, miközben a politikusnak vélhetően tényleg útját állták, bár kétségtelenül nem bántalmazták. Mindezek hiányában pedig az iroda vezetőjének vagy munkatársainak felelőssége fel sem merülhet. Tehát el sem követhették volna a mulasztásban megnyilvánuló hivatali visszaélést, amire a nyomozás irányult.

„A Fidesz volt a megrendelő"

– Utolsó senkiházi társasággal állok szemben, s csak állok és nézek – kommentálta a rendőrség döntését Nyakó István, hozzátéve: bizonyos benne, hogy a nyomozást a Fidesz megrendelésére szabotálták hosszú ideig, majd ugyancsak a párt megrendelésére szüntették meg. Igencsak különösnek tartja, hogy Polt Péter ügyészsége és a Fidesz rendőrsége szembement még a Kúriával is, amely kimondta: akadályozták alkotmányos joga gyakorlásában.

Nyakó István (balra) súlyos következményekre figyelmeztetett Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Miután személyes ügyéről van szó, nemigen tud elfogulatlan lenne, de állítja: ez már nem róla, hanem az állampolgári szabadságjogokról szól. Ezért Nyakó nem is érti, ezek milyen alapon merik ünnepelni 1956 hatvanadik évfordulóját.

A politikus szerint egyébként a nyomozás megszüntetésének rendkívül súlyos következményei lehetnek. Utalt rá, hogy 2018-ban választ az ország, és ha a szavazókörök előtt állnak majd sorfalat kigyúrt verőemberek, hogy csak azokat engedjék be, akik szerepelnek a Kubatov-listán, az a rendőrség mostani álláspontja nem számít majd bűncselekménynek. Nyakó különben nem hagyja annyiban: a határozat ellen mindenképpen panaszt nyújt be, bár nincsenek illúziói, mert a nyomozás szoros ügyészi felügyelet mellett folyt.