A csömöri önkormányzat válasz helyett egy perindításról szóló értesítést kapott. Eddig egy tárgyalást tartottak tavaly októberben, ahol mindkét fél a per felfüggesztését kérte. Azóta kétszer egyeztettek a fővárossal, csakhogy Fábri szerint mást kértek az önkormányzat képviselői az első megbeszélésen, és mást a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. illetékesei a másodikon.
A település vezetője nem titkolja, hogy a csömöri képviselő-testület erősen megosztottá vált az ügyben. A cél az volt, hogy az összesen 60 hektáros egykori bányaterület legalább egy részét – egy uniós projekt keretében, ellenőrzötten – rekultiválják. Az viszont, hogy a területen Budapest hulladéklerakója legyen, nem okozott osztatlan lelkesedést, a tervet a helyi Fidesz is támadta.
Csömörre a Dunakeszi Hulladékhasznosító Műben keletkező salakot szállították volna. A főváros azonban később úgy döntött, hogy mégis inkább dunakeszi hulladéklerakóját bővíti a csömöri beruházás helyett.
Holott 2013-ban még azzal indokolták a csömöri terület megvásárlását, hogy a dunakeszi lerakó nem bővíthető. A valódi indok azonban az ingyenpénz lehetett.
A hulladékgazdálkodás környezetbarátabbá tételére elnyert nettó 9 milliárd forint uniós támogatás 10 százaléka – nettó 890 millió forint – ugyanis ingatlanvásárlásra költhető.
|
Három év alatt egy tapodtat sem haladtak
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A szóba jöhető települések közül Csömör elsőre nettó 880 millió forintot kért, később ezt 790 millióra mérsékelte. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. 682 millió forintra becsülte az egykori kavicsbánya értékét, egy másik szakértő viszont a piacon lévő hasonló adottságú ingatlanok árainak összevetéséből alig 161 millióra. Tarlós István főpolgármester erre átmenetileg levetette napirendről a tervet.
A fővárosnak régóta dolgozó igazságügyi szakértő végül megerősítette a BFVK becslését. A csömöri bányagödröt nettó 660 millió (bruttó 838,2 millió) forintért vette meg a főváros 2013 novemberében. Előleg címén nettó 300 milliót (bruttó 381 milliót) rögtön ki is fizetett. A fennmaradó összeget akkor kapta volna meg Csömör, ha 2014. május 31-ig leszállítja a bányakapitányság jóváhagyó határozatát a bányahasználati jog átruházásáról. Csakhogy egy napot késett. Közben az is kiderült, hogy a kötelező 500 méteres védőtávolságon belül több állandó lakosú ingatlan található, így ott nem alakítható ki a lerakó. Fábri István viszont azt mondja, csupán egyetlen tanya esik bele az egész bányaterületre számított védősávba.
– A főváros azért állt el az adásvételi szerződéstől, mivel Csömör jogvesztő határidőt mulasztott – válaszolta lapunknak Szeneczey Balázs. A pert azért indították, mivel az előleg visszafizetésére 2015 márciusában küldött utolsó felszólítás sem ért célt. De ha találnak Csömör környékén a salaklerakó létesítésére alkalmas területet, akár megegyezéssel is zárulhat az ügy.
Szeneczey tagadja, hogy az uniós pályázat kútba esett volna:
a projektet szakaszolták, és továbbra is része az Észak-pesti Hulladéklerakó megvalósítása. A projekt idei keretösszege 6,33 milliárd forint.
A dunakeszi hulladékhasznosító salakját ebben az évben még Dunakeszin, majd Pusztazámoron rakják le. Az új lerakó 2018-ra ígért megvalósításáig biztosítható az üzemeltetés. Még van két év a perre és a helykeresésre.
