Az, hogy 50-60, vagy 110-120 fős egy csoport,
az embercsempészek logisztikai kapacitásától függ.
Egy autóbuszba 50-60 személyt tudnak bezsúfolni, de a macedón határról kamionokkal is hozzák a migránsokat – azok a 100 fő fölötti csoportok. A szabadkai vasútvonal mellé Horgos külterületén rakják le a migránsokat – ott mindössze pár száz métert kell gyalogolniuk a vasúti pályán, ahová drótakadályt sem lehet telepíteni, és máris Magyarországon vannak. A kerítésépítés hírére Szerbiában és Macedóniában felgyorsult az embercsempészet – ezt az elfogott migránsok növekvő száma is igazolja.
A három tekercs pengésdrótból álló gyodát csak azokra a határszakaszokra telepítették, ahol nem csatornán, vagy Tisza-holtágon keresztül vezet a határvonal. Például az ásotthalmi mezőőröktől megtudtuk,
a 23 kilométeres ásotthalmi határszakaszból csak tíz-egynéhány kilométeren van drótakadály.
A Kelebia felőli oldalon, ahol a Kőröséri főcsatorna vonalában van a határ, nincs ilyen akadály, igaz, ott nehezebb is átkelni. Hétfőn is nagy csoport határsértőt láttunk a Kissori út és a Királyhalmi határátkelő kereszteződésében. Ásotthalom felé a buszmegállókban is több kisebb migránscsoport várakozott.
|
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
A mórahalmiak tapasztalata szerint náluk most jóval kevesebben próbálkoznak. Ennek oka lehet, hogy Mórahalmon van a próbakerítés, illetve az a katonai-műszaki bázis, ahonnét a kerítésépítők munkára járnak. Azon a szakaszon már nemcsak a gyoda pengésdrót-tekercsei állnak, hanem magasodnak a 3 méter magas drótháló-kerítés oszlopai is. Ennek ellenére Mórahalmon is láttunk kisebb csoport migránst a város szélén – őket nem őrizte senki, a lehűlt időben békésen várták, hogy fölfedezze és őrizetbe vegye őket a hatóság. A röszkei úton három rendőrkocsi fogott közre egy magyar személyautót – egy nő vezette, két riadt migráns ült a hátsó ülésen.
Röszke mellett a nyugati oldalon a Paphalmi főcsatorna, keletre pedig a Gyálaréti Holt-Tisza közepe a határvonal – ott egyelőre semmiféle akadály nincs. Ez különösen a Tisza árterében vezető ösvény esetében érdekes,
közvetlenül az élő Tisza mellett nagyon könnyű átjönni a holtágon.
A Magyarkanizsáról Martonoson át vezető útvonalat tömegek használják. Őket jótékonyan takarja az ártéri erdő – onnan könnyebben találnak kapcsolatot az elszállításukra Gyálarétre vagy a szegedi medencés kikötőhöz érkező embercsempészekkel.
A hétvégén döntés született arról, hogy drótakadály épül a vizes határszakaszokon is – nyilatkozta Bátor Ferenc az MTI-nek. Nem tett említést róla, hogy ez milyen műszaki megoldást jelent, lesz-e különbség a szárazföldi mintához képest.
|
| Fotó: Koncz György / Népszabadság |
Az ásotthalmi mezőőrök szerint a migránsok számos esetben átjöttek már a gyodán is. Átbújnak alatta vagy rádöntenek egy fát, és lenyomják. Megismételték, amit a község jobbikos vezetői már többször elmondtak:
élő őrizet nélkül, pusztán a műszaki zárral nem lehet feltartóztatni a határsértőket.
Megkérdeztem, milyen gyakorlatot észleltek abban a sokat vitatott esetben, ha a rendőrök olyan migránsokat látnak, akik a drótakadály külső oldalán, de már magyar területen vannak, és menedéket kérnek. Az volt a válasz, hogy őket ugyanúgy begyűjtötték és előállították, mint azokat, akikkel a kerítésen belül találkoztak.
Írásban feltett kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ a hatóságoktól.
