galéria megtekintése

A hír szent, a vélemény zavar

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 18. számában
jelent meg.

Bednárik Imre, Lencsés Károly
Népszabadság

A mások személyiségi jogait sértő kommentekért azok az internetes portálok viselik a felelősséget, amelyek az efféle vélemények megjelentetésére lehetőséget biztosítanak – nagyjából ez következik a strasbourgi emberi jogi bíróság Nagykamarájának keddi ítéletéből. Korábban a magyar Alkotmánybíróság is hasonló döntést hozott.

A kereskedelmi célú hírportálok felelőssé tehetők az oldalukon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt – mondta ki immár jogerős ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden. Ezzel a Nagykamara megerősítette azt a 2013 őszén született verdiktet, amely szerint az észt bíróságnak az egyik legnagyobb helyi híroldalt elmarasztaló, nagyjából százezer forint pénzbüntetésről szóló döntése indokolt és arányos volt. A portál felelőssége az indokolás szerint, hogy nem tett hatékony intézkedéseket a szélsőséges hozzászólások haladéktalan eltávolítása érdekében.

A strasbourgi fórum világossá tette, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása volt a kérdés, mert aki szélsőséges véleményt nyilvánít, azt e jog meg sem illeti. A bíráknak arra kellett választ adniuk, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát.

A verdikt szerint nem, mert egy professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú hírportálnak – amely gazdaságilag is érdekelt abban, hogy minél többen kommenteljenek – tisztában kellett volna lennie a jogi környezettel, s minden lehetősége megvolt arra, hogy felmérje tevékenysége jogi kockázatait.

 
Nem lehet minden kommentelő mellé egy moderátort állítani
Nem lehet minden kommentelő mellé egy moderátort állítani
Reviczky Zsolt

Nekünk már ismerős

A strasbourgi ítélet Magyarországon nem jelent új jogi helyzetet. A magyar Alkotmánybíróság tavaly májusban hasonló következtetésre jutott. Kimondták ugyanis, hogy jogsértő kommentek közzététele esetén az internetes tartalomszolgáltatót objektív felelősség terheli. Vagyis ha egy cikkhez valaki más személyiségi jogait sértő megjegyzést fűzött, és az érintett pert kezdeményez, biztosan nyerni fog. Akkor is, ha a kifogásolt kommentet kérésre azonnal eltávolítják, azt a megjelenése után percekkel kimoderálják, vagy ha a portál nem is tudott róla. Biztos megoldás legfeljebb a hozzászólások megjelenés előtti szűrése lehet.

Paczolay Péter korábbi AB-elnök a határozathoz indokolást fűzött, és abból kiolvasható, hogy szerinte mi lehetne a jó megoldás. Úgy véli, a kommentekért való felelősség körében differenciálni kellett volna, hogy alkotmányos egyensúlyt teremtsenek a szólásszabadság és a személyiségvédelem között. Tehát amikor a hozzászóló azonosítható, a sértett alapvetően őt perelhetné, és a szolgáltató felelőssége csak annyi, hogy a kifogásolt bejegyzést eltávolítsa. Ismeretlen kommentelő esetében más a helyzet, de Paczolay szerint akkor is csak az tekinthető arányos jogkorlátozásnak, ha a jogsértő tartalmat arra irányuló kérelem esetén törölni kell. Ekkor az internetes portál mentesülne minden más jogkövetkezmény alól.

Lázár ismeri az érzést

Paczolay úgy látta, hogy névtelen bejegyzések általában nem képesek jelentős érdeksérelmet okozni, de ha mégis, az érintett büntetőjogi védelemre számíthat, amikor megfelelő eszközök állnak rendelkezésre az ismeretlen személy azonosítására.

Magyarországon is indítottak már pert sértő kommentért. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetőminiszter meg is nyert egy ilyen pert. Lázár János 2012. október 24-én az őt szállító mikrobusszal balesetet szenvedett, amelyben egy gyermekes fiatal nő meghalt. Az internetes lapon egy olvasó azt írta a balesetről szóló hírhez, hogy sajnálja, hogy nem Lázár maradt ott. A komment miatt Lázár János feljelentést tett. A Délmagyar kiadója és Lázár egyezséget kötött, amit a Győri Törvényszék jóváhagyott. A kiadó vállalta, hogy közleményt jelentet meg, amelyben sajnálkozását fejezi ki, amiért megsértette Lázár János emberi méltóságát. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy 15 napon belül megfizet Lázár kérésére és felajánlására ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést a balesetben elhunyt fiatal nő családjának.

Rámegy a kommentelés?

Lapunknak egy médiajogász életidegennek nevezte a strasbourgi döntést, mint ahogy az AB korábbi határozatát is, hiszen a portálok egy részén a közönség folyamatosan kommunikál egymással, s nem lehet minden kommentelő mellé egy őrt állítani, folyamatosan ellenőrizni a beszélgetésfolyamot. Bizonyos korlátozásra szerinte is szükség van, mert sokszor durva, minősíthetetlen vélemények is megjelennek egy-egy hír mögött, amit a névtelenség mögé bújva közölnek.

Szerinte az jelenthetné a megoldást, ha egy-egy sértő komment megjelenése esetén a helyreigazítási felszólításnak megfelelő értesítés-eltávolítási üzenetet kaphatna a tartalomszolgáltató, s ha ennek a felszólításnak nem tesz eleget, csak akkor lehetne perelni.Most ugyanis az a veszély is fenyeget, hogy a tartalomszolgáltatók tulajdonosai a jogi viták elkerülése érdekében megszüntethetik a kommentelés lehetőségét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.