Királyréten pedig valamivel magasabb, 8670 részecskés értéket tapasztaltak. Szokolyán, a Börzsöny szívében – ahol döntően fafűtéses, illetve vegyes tüzelésű kazánokkal fűtenek – 29395-ös átlagot mutatott a számláló. Ez különösen annak fényében tűnik magasnak, hogy lejjebb a Duna völgyében, Vácon a Schuszter Konstantin téren átlagosan 21035 részecskét észlelt a műszer. A folyó túlpartján, Pilisszentlászló előtt a Hegytető parkolóban, távol a településektől, 452 méter magasan szintén tisztább levegőt mértek, 6043 részecskével. Pilisszentlászló belterületén a fűtés miatt jóval magasabb, átlagosan 24021 részecskés értéket regisztráltak. Szentendrén, a Vasúti villasoron, 26172 nanorészecske rontotta a levegőminőséget. A Pilis-hegyen, a Boldog Özséb kilátó tetején mérték a legtisztább levegőt, átlagosan 5527 részecskével. Összehasonlításul: a fővárosban a Rózsadomb oldalában, a Lepke utcában 12953, de még a belpesti Múzeumkertben is csak 14202 részecske volt a levegőben.
Különösen súlyos egészségügyi következményekkel jár, ha a háztartási szemét is a kályhákba kerül, márpedig – az LMCs és a Greenpeace szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján – naponta százezrek tüzelik el az otthoni hulladékot, a törvénysértés kockázatát is vállalva. Felméréseik szerint többek között műanyag hulladék, bálás ruha, cipőtalp, autógumi is a kazánokban végzi – akad olyan országrész, ahol a keletkező szilárd kommunális hulladék egyharmadát eltüzelik.
Az égetés során keletkező füstgázok, vegyi anyagok, por- és koromrészecskék többek között szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, a magzati károsodást és fejlődési rendellenességeket okozhatnak, emellett a szennyezés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint idehaza évi közel 13 ezer halálozásért felelős. A tömeges légszennyezés miatt (amelynek a közlekedés mellett a legfőbb oka az ellenőrizetlen égetés) Magyarország ellen évek óta uniós kötelezettségszegési eljárás zajlik.
A zöldek szerint az illegális szemétégetés oka döntő részben az ismerethiány és a felelőtlenség, de szerepet játszik a probléma kialakulásában és tartóssá válásában a szegénység is. A megoldás a tájékoztatás, a szociális támogatások átalakítása és a jogszabályok következetes betartatása lenne. A hatóságok jelenleg többnyire elnézőek: a járási hivatalok alig indítanak közigazgatási eljárást az illegális égetés miatt – pedig a levegővédelmi kormányrendelet alapján kötelességük lenne –, a rendőrség pedig még ennél is ritkábban jár el, holott akár nyomozást is indíthatna, hiszen súlyosabb esetben a hulladékok engedély nélküli elégetése bűncselekménynek is minősül.
Az LMCs és a Greenpeace most a miniszterelnökséget vezető Lázár Jánostól kér határozott fellépést. Hatpontos javaslatcsomagjuk a felvilágosítás, a hatékony hatósági fellépés és az érdemi szankcionálás mellett a legszennyezőbb fűtőanyagok (például a lignit) forgalmazásának megszüntetését, a vizes (nem kiszáradt) tűzifa árusításának betiltását és egy szociális tüzelőanyag-program beindítását szorgalmazza.
