Ez így ugrás a sötétbe – figyelmeztetett Schiffer András, az LMP társelnöke, aki szerint az effajta törvényen kívüli törvények növelik a korrupciós, a környezetvédelmi kockázatokat. Érvei nem találtak meghallgatásra, hiszen a parlament elsöprő többséggel megszavazta a javaslatot. Így tett az MSZP is.
Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a fővárosi mellett leginkább a szocialista vezetésű angyalföldi önkormányzat érintett az ügyben. A jogszabály értelmében az önkormányzatok versenyeztetés mellőzésével „átruházhatják” a létesítményhez szükséges ingatlanokat. Ha nem születik megállapodás, akkor az ingatlanokat a „sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítását szolgáló közérdek” miatt ki kell sajátítani.
Ajánlatot viszont egyelőre sem a főváros, sem a XIII. kerület nem kapott. A hírek szerint Budapest a BKV adósságrendezését kaphatja cserébe, de Angyalföld kártalanítási elképzeléséről nincs hír.
A létesítményfejlesztésről szóló törvényt az egyeztetések kikerülése okán nem a kormány, illetve valamely minisztérium, hanem két képviselő nyújtotta be. Bár a három héttel korábbi, illetve a hétfői ötpárti egyeztetésen a kormánypárt tett néhány ígéretet, ezek közül alig valamit tartottak be. Az LMP által kért jogi vélemény, illetve környezetvédelmi hatástanulmány például nem készült el. Abba viszont belementek, hogy a Jobbik javaslatára egy ötpárti testület ellenőrizhesse a beruházást. S ez különösen hasznos lehet, hiszen még a miniszternek sincs joga ellenőrizni a közbeszerzés szabályosságát.
|
Az óriás-toronyugrók a Lánchídról vetnék magukat a mélybe
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A sietséget a 2017-es felnőtt világbajnokság bevállalása, illetve az eredeti menetrendhez képest immáron egyéves csúszás indokolja. A 25 ezer négyzetméter alapterületű, elhúzható tetővel ellátott, alapállapotában ötezer nézőt befogadó komplexumban több medence, továbbá ugrótorony kap helyet. Ugyanakkor a vb idejére elkészül egy 14 ezer férőhelyes mobillelátós rész és más létesítmények is.
Mi több, Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok korábbi vezetője tavaly felvetette, hogy a Duna vizébe telepítendő medencébe ugorhatnának az óriás-toronyugrás résztvevői a Lánchídról. Elvégre lenyűgözően szép háttér lenne a versenyhez budai vár, illetve a Parlament. A törvényhozók fölöttébb jónak találhatták az ötletet, elvégre a jogszabály szövegében az áll: „Az óriás ugrótorony (...) – ideiglenes építményként – a Duna bármelyik oldalán az Erzsébet híd és az Árpád híd között a rakparton bárhol elhelyezhető, ideértve az Országház és a Duna között húzódó Id. Antall József rakpartot is, és az építmény egyes részei a Duna medrében is elhelyezhetőek.
