Milliókat köhögnek fel, csak hogy pózolhassanak
Négy-ötszörösre emelt szállodai árak, zsúfolt éttermek és drága négyzetméterek a pavilonokban, ez jellemzi a nemzetközi autószalont rendező városokat, melyek között most éppen Párizs van soron. A kétszázötven kiállító cég komoly felhozatalt jelent, ám mégsem optimista a hangulat, mert több autómárka is lemondta részvételét a csütörtöki megnyitóról. Nem véletlenül, hiszen egyetlen esemény is sok millió eurós tételt jelent, márpedig évente több rangos expót is rendeznek.
|
Régi reklámfogások, új autók a pekingi expón
Kim Kyung-Hoon / Reuters |
A rivalizáló szalonokon drágán adják a területet: Genfben 150 euró, Párizsban 125 euró, Frankfurtban 140 euró egy négyzetméternyi placc ára. A helyfoglalás mellett komoly tételt jelent az autók és az installációk szállítása, a standok felépítése, a személyzet és persze a látványos show.
Az elmúlt évtizedben alaposan megváltozott és a piaci méretekhez igazodott a látogatottsági sorrend. Sokáig vezettek a németek: a klasszikus Frankfurt Párizzsal versenyzett, aztán az Autógyártók Nemzetközi Szövetségének (OICA) hivatalos naptárában a páros évek a franciáké, a páratlan a németeké lett. Némi vita alakult ki Németország egyesítésekor, hiszen politikai okokból és a hagyományok folytatása miatt is a közös fővárost erőltették az új tartományok. Nem véletlenül, hiszen a világ első autókiállítását 1897. szeptember 30-án Berlinben rendezték: a közös bemutatkozás Carl Benz, Gottlieb Daimler, Ernst Kühlstein és Friedrich Lutzman ötlete volt, az eseménynek a Carl Gause által tervezett patinás épület, a Bristol hotel adott otthont, az Unter den Lindenen sétálgatók nyolc német Motorwagennel ismerkedhettek meg. Nemzetközi autókiállítást először a franciák rendeztek 1898-ban a Jardin des Tuileries párizsi parkban. Azóta átalakult a piacok és a szalonok sorrendje: látogatottságban Peking vezet másfél millióval, majd Sanghaj és Párizs következik. A frankfurti IAA népszerűsége folyamatosan nőtt és 1999-ben már meghaladta ez egymilliót, a lendületet 2001. szeptember 11. törte meg: a terroresemények és az európai bombariadók idején negyedmillióval kevesebben váltottak jegyet a legjelentősebb őszi nemzetközi autókiállításra.
Lovardában a lovak ellen
Magyarországon több mint száz éve rendeztek először autókiállítást: a külső Kerepesi út melletti Tattersallban huszonhárom kereskedő hatvan automobilt és többféle tartozékot, többek között gumiabroncsot, pneumatikajavító készletet, vízhatlan anyagú automobil- és sportruhát, kesztyűt, sapkát és köpenyt mutatott be. Az 1901. június 17-én megnyílt kiállításra özönlött a nép, ezért a tervezett három nap helyett egy hétig tartották nyitva a Magyarországon addig soha nem látott tárlatot. Az első magyar autókiállításra lovas hintóval érkező Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter Tattersallban mondott szavai szerint: „A magyar lótenyésztés ne féljen az automobiltól, ami új és haladásunkat jelenti, ezért támogatni fogjuk elterjedését."
