Időnként túl bátrak az Erasmus-diákok

Az külföldre érkező cserediákokat helyi társaikhoz hasonlóan néha kisebb-nagyobb atrocitások érik. A komoly bűncselekmények azonban ritkák. A helyismeret hiánya az, ami miatt az európai Erasmus-diákok valamivel nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Windsori pompa Csehországban

Tudor-stílusú kastélyépületet látni viszonylag közel is lehet.

Bölcső szalagokkal, hárfa vadrózsával

Havas esőben érkeztünk a nagytétényi barokk kastélyhoz, de biztosak lehettünk benne, hogy a velünk egy időben érkezőket sem az eső verte be az előcsarnokba.

Egy cseppnyi Toscana Tolnában

A Mezőföld déli sarkában lévő Ozorán egy Magyarországon különlegesnek számító kora reneszánsz kori palota áll, amelyet egy fényes karriert befutó, Itáliából érkezett ember, Ozorai Pipo építtetett.

James Bond nyomában

Kezembe veszem James Bond pisztolyát, és célzás nélkül szétlövöm a legújabb autóm használati utasítását. Akár ezt is megtehetem a Karlovy Vary-i Grandhotel Pupp fakultatív programján.

 

Bohém utazás a szecesszió világába

Az eldugott délcseh kisváros, Moravsky Krumlov várát valószínűleg csak miatta látogatják. A szláv eposz 20 megdöbbentő méretű festményét Alfons Mucha ugyan Zbiroh kastélyában festette, mégis itt leltek otthonra a hatvanas években. A tizennyolc évig készült, a cseh nemzet és a szlávság történetét feldolgozó festménysorozaton kívül a mester kiemelkedő alkotásai máshol is tetten érhetőek Csehországban és szerte a világon.

Mucha egy morvaországi faluban született és számtalan sorsfordító esemény vezette a századforduló Párizsába. Paul Gaugin, August Rodin személyes jó barátja karriert csinált Sarah Bernhardtnak tervezett plakátjaival, sokoldalú dekoratív művészete pedig a szecesszió egyik legismertebb mesterévé avatta.

Korai alkotásait az Osztrák-Magyar Monarchia nemesi dinasztiáinak köszönhette, Dél-Csehországban, Tirolban is díszített festőként kastélytermeket. Sokszor magyarként, osztrákként emlegették, ezért is változtatta nevének írásmódját később Alphonse-ra. Az 1900-as párizsi világkiállításra a Monarchia megbízásából tervezett pavilont Bosznia-Hercegovinának, és bezsebelt számos európai díjat. Szabadkőműves volt és cseh hazafi egyben. Élt Bécsben, Münchenben, Párizsban, végigutazta a Balkánt, járt az Egyesült Államokban és mindenhol nyomot hagyott maga után. Vitatott művész volt, akit párizsi korszakában a style Mucha, a Mucha-stílus megalkotójaként ünnepeltek, és akit a második világháború után Európában szinte elfeledtek. Legalábbis egy rövid időre.

Európa először a hatvanas években fedezte fel újra magának a szecessziót, így Mucha művészetét is. Párizsban, ahol hírnevét megalapozta, addigra már lebontották Georges Fouquet ékszerüzletét, amit Mucha gyakorlatias szempontok nélkül tervezett, kizárólag a szecesszió formavilágának szentelt. A növényi indákkal befont plafon, a pávaszobrok és a fatörzsnek ható kandalló ma ismét látható. A párizsi Musée Carnavalet 1989-ben állította helyre teljesen az enteriőrt, és üzletet működtet benne.

A valamikori szegény litográfus ismert művészként tért viszsza Csehországba a világjárásból. Hosszú munkássága alatt sajátos ikonográfiát alakított ki, és ezt nemzetének szolgálatába kívánt állítani. Az Európa utolsó szecessziós épületeként számon tartott prágai reprezentációs ház (Obecni dum) polgármesteri termének freskójával mutatkozott be hazájában. A Kelet és Nyugat művészetét ötvöző hatalmas épület Prága különleges látványossága. Mucha másik jelentős érdeme a 1931-ben készített ólomüveg ablak a gótikában megkezdett és a XX. században befejezett Szt. Vitus-székesegyház egyik kápolnájában.

Prágában Mucha örökösei 1989-ben múzeumot rendeztek be a művész emlékére nem messze a Vencel tértől. Műveinek többsége Brnóban, Prágában van, de amerikai, francia múzeumokban is megtalálhatóak alkotásai, egy lelkes rajongója még Tokióban is nyitott múzeumot számára. Alfons Mucha tavasszal Budapestre is látogat, március 21-án dekoratív művészetét bemutató tárlat nyílik a budapesti Szépművészeti Múzeumban.

Moravsky Krumlovban, a kiállítás áprilistól októberig, hétfő kivételével 10-16 óra között tekinthető meg, 50-80 CZK belépővel.

A párizsi Musée Carnavalet (23, rue de Sévigné, Párizs) hétfő kivételével 10-18 óráig látogatható.

A prágai reprezentációs ház (Obecni Dum, Namesti Republiky, Prága) egész évben látogatható, a teljes túra ára 110-160 CZK.

A Szépművészeti Múzeumban június 7-ig hétfő kivételével 10-18 óra között tekinthető meg a kiállítás.

Top cikkek