Múzeumok Madzagfalván
Békés napjainkig megőrizte az 1900-as években kialakult kisvárosi arculatát. Impozáns azonban a főtere, a Széchenyi tér, amely templomaival, turulos díszkútjával maga is megér egy körsétát. Békés fürdőjének vizét már 1943-ban gyógyvízzé nyilvánították, igazán jelentős kitörést azonban ez sem hozott máig a településnek.
Békés ismertségét egyebek mellett a városban kialakult kosárfonóiparnak köszönheti, melyhez a Körös menti füzesek szolgáltatták az alapanyagot. A környékbeli parasztság életében jelentős szerepet játszott továbbá a kender és len termesztése, valamint e növények rostjainak fonallá fonása, textíliává szövése. A kenderfeldolgozás melléktermékeként sokfajta kötelet és madzagot is készítettek. (Innen ered a Békésre nem minden irónia nélkül használt Madzagfalva elnevezés is. Az itt élők viszont nem haragszanak érte, sőt az egyik helyi kulturális rendezvény is a Madzagfalvi Napok nevet kapta.)
Az viszont valóban említésre és tiszteletre méltó, hogy ez a húszezresnél alig nagyobb lélekszámú mezőváros múzeumot és ahhoz kapcsolódó további három múzeumi kiállítóhelyet tart fenn, amiért is 2004-ben az önkormányzat elnyerte a "múzeumpártoló" címet.
Békés első számú nevezetessége a Jantyik Mátyás Múzeum, amelynek névadója a XIX-XX. század országos nevű festője. A szlovák ősöktől származó művész több fővárosi folyóiratba készített rajzos illusztrációkat, emellett jeles portréfestő is volt. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a környék régészeti leleteit, az ittlakók hétköznapjait és ünnepeit, a Körös-vidék madárvilágát. A kollekció jelentős hányada a húszas-harmincas években közadakozásból született, összegyűjtésében nagy érdemeket szerzett Durkó Antal gimnáziumi tanár, akinek egy múzeumbeli emlékszobával fejezte ki háláját az utókor. Az anyag többszöri költöztetés után 1966-ban került jelenlegi helyére, a Széchenyi tér 6. szám alá, egy XVIII. század végi, műemlék jellegű barokk uradalmi épületbe, amelynek többszintű padlásán annak idején gabonát tároltak.
A népi építészet örökségét több épület is őrzi a településen, köztük az egyik 1978 óta tájházként működik a Durkó utca 8. szám alatt. (Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni.) A békési tájház nemcsak arról híres, hogy egy egykori jómódú parasztgazda 1866-ban épült portáját rendezték be erre a célra, hanem arról is, hogy Magyarországon itt született meg az elhatározás a hazai tájházak szövetségének életre hívásáról. Az udvar és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei.
További szem a békési múzeumok láncában az Iskolamesteri Lakás a Petőfi út 41. szám alatt. Az 1844-ben épített "oskola" részben ma is oktatási célokat szolgál, az utcafronti szakaszon azonban az Iskolamesteri Lakás kiállítás található. Az ide látogató hű képet nyerhet arról, hogyan is élt a XX. század elején, polgári miliőben egy kisváros megbecsült pedagógusa és családja.
Végül, de nem utolsósorban fel kell hívnunk a figyelmet a Széchenyi tér 4. szám alatti Békési Galériára, az egyetlenre a négy létesítmény közül, amelyet télen is bejelentkezés nélkül lehet látogatni - ezt ugyanis fűtik. (A többi helyszínt is megnyitják, ha látogatási szándékukat előzetesen bejelentik az érdeklődők a 06 (66) 411-943 telefonszámon, vagy a Bekesmuzeum@globonet.hu címen.) Impozáns méretű báltermét nagyobb városok is elirigyelnék. Ebben és a kisebb helyiségekben állandó és évente 6-8 időszaki kiállítás várja a képzőművészet szerelmeseit, akiket érdekelnek a helyi művészek kreációi és mellettük a békési nyári alkotótáborban készült munkák, de országos, sőt nemzetközi kiállítások anyagai is láthatók itt.
Nem muzeális érték viszont, hanem nagyon is élő valóság, hogy a városhoz kötődik a ma már önálló Tarhossal együtt évente megrendezett Békés-tarhosi Zenei Napok rangos programsorozata.