Európa ínyenc fővárosa
Az európai intézmények modern építészete persze csak egy a látnivalók közül: az óváros és a szecessziós negyedek, amelyek érintetlenül vészelték át a világháborúkat, évente turisták százezreit vonzzák az Ill folyócska partjára.
A Vogézek vörös homokkövéből épült monumentális katedrális, amelynek furcsa módon csak egyik tornya készült el, már Goethe csodálatát is kivívta. Környékének girbegurba utcácskáiban rendezik meg 1570 óta minden évben a nevezetes karácsonyi vásárt, amely tavaly félmillió látogatóval büszkélkedhetett. Elzász egyébként a karácsonyfa őshazája is: a fenyőállítás első írásos emléke egy 1521. évi bejegyzés a félórányi autóútra fekvő Sélestat város kiadásait rögzítő kódexben.
Néhány percnyi sétára a katedrálistól, ha túljutottunk a Napóleon generálisáról, az elzászi Kléberről elnevezett főtér melletti elegáns bevásárlónegyeden, a város talán leghangulatosabb része, a Petite France következik.
A "Kis Franciaország" nevének eredete kevéssé romantikus: a XVI. században az akkor német Strassburg lakosai így emlékeztek meg az I. Ferenc francia királynak ide beszállásolt katonái által behurcolt nemibetegségekről. Az elzászi reneszánsz stílusban épült faszerkezetes, meredek tetejű házacskák tövében hamisítatlanul középkori a levegő; közöttük zsilipekkel duzzasztott kis csatornák kanyarognak, a vízibuszos városnézés kihagyhatatlan.
Az elzászi nagyváros színháza nívós saját produkciók mellett rendszeresen lát vendégül külföldi társulatokat, így a közelmúltban a Katona József Színházat is, a Rajnai Operaház a tavaszi szezonban Händel Jephtháját és Massenet Wer-therjét mutatja be, a Zénith arénában Bob Dylan, Beyoncé és Lenny Kravitz fog fellépni, a Szépművészeti és a Modern Művészeti Múzeum időszakos kiállításai pedig a flamand festészet arany századával és Marin Karmitz munkásságával foglalkoznak.
A franciák számára a város neve azonban - azon túl, hogy az évszázadok folyamán hol német, hol francia, és csak a II. világháború után végleg megszerzett Elzász a nemzeti önérzet egyik sarokköve - elsősorban konyhájával és a környező borvidékkel kapcsolódik öszsze. Strasbourg hatszáz (!) étterme minden ízlés és pénztárca számára kínál ínycsiklandó felfedezéseket, az Au Crocodile és a Buerehiesel gasztronómiája pedig Franciaország-szerte nevezetes.
A helyi specialitások, az ínyenc módon elkészített libamáj, a choucroute (helyi savanyítású káposzta és különféle füstölthúsok-kolbászok vagy halak zamatos kombinációja), a baeckeoffe (cserépedényben órákon át főzött, különleges húsos-zöldséges ragu), a tarte flambée (szalonnával, hagymával, tejföllel készült pizzaféle) nem könnyű ételek, de jólesnek a téli városnézésben kifáradt-átfagyott turistának. Akinek a francia menü kisilabizálása után már csak egy feladata marad: választani a kiváló elzászi borok és pálinkák sokaságából.
