Spirituális nyüzsgés és időtlen csend az indiai Tehénfülben
Gokarna meglátogatása az egyik titkos tippünk az Indiába utazóknak. A zarándokokkal teli, vibráló atmoszférájú szent helyet csak pár sziklafok választja el a végtelen nyugalmat sugárzó öblöktől, így egyszerre lehet részünk a hindu spiritualitásban, a köznapi élet nyüzsgésében és a világtól elvonult, csendes ejtőzésben.
A vallási nagyüzem olajozott Gokarnában. A zarándokok folyamatosan érkeznek a városba, színes buszokon, utazásra átalakított teherautókon és hatalmas terepjárókon. Virágfüzérrel a nyakukban járják be a szent helyeket, elsőként a legfontosabbat: a Sívának szentelt Mahaballesvara-templomot. A belső szentélybe csak hinduk léphetnek be, hogy a Síva fallikus erejét jelképező lingam előtt imádkozzanak. A februárban rendezett többnapos Shivaratri fesztiválon két, fából készült, többemeletes szekéren húznak végig a főutcán, amit a hívők banánnal dobálnak meg. Akinek sikerül a banánt bedobni a szekér ablakán, szerencsés éve lesz.
A szent helyek meglátogatása után a zarándokok kiballagnak a tengerpartra, hogy a naplementében gyönyörködve megpihenjenek. Sokan közülük fürödnek is, természetesen ruhástul, elkülönült csoportokban a nők és a férfiak. Egész lányosztályokat láthatunk itt, amint szép iskolai egyenruhájukban önfeledten visonganak a nagy hullámok játékát élvezve. Viszszaúton a buszokhoz a zarándokok megveszik az emléktárgyakat és a családnak szóló ajándékokat, apró kegytárgyakat, isteneket ábrázoló nyomatokat, színes műanyag edényeket, olcsó ékszereket, majd a burkolatlan utak vöröslő porát felverve távoznak. Reggelre megérkezik a következő hullám, és ez így megy napról napra.
A zarándokok és bazárosok nyüzsgését odahagyva húszperces sétával a nyugalom első öblébe érkezünk. A Kudle-partot az Om-part, a Half moon-part és a Paradise-part követi, és minél messzebb megyünk a városkától, annál csendesebb helyre jutunk, igaz, az infrastruktúra is ezzel egyenes arányban egyszerűsödik. Közös mindegyikben a finom homokkal borított tiszta tengerpart, a pálmaerdők árnyékába épített, végtelenül egyszerű, bérelhető kunyhók, a pár fogást kínáló éttermek, és mindenekelőtt a hihetetlenül lassú, szinte már meg-megálló idő. A nyugatra néző öblök fölött minden délután lejátszódik a naplemente megunhatatlan színielőadása, az estében tábortüzek gyúlnak, mécsesek lobognak, gitárzene szól. Aki ki akar lépni egy időre a modern világ nyüzsgéséből, aki át akarja tekinteni az életét fontos döntések előtt, aki regényt szeretne írni, vagy egyszerűen csak órákig bámulni a hippilányok fenekét a homokban és a varjak örökös körözését a mélykék égen, az Gokarna partjaira menjen. Egy isteni jó helyet talál, a kifejezés mindkét értelmében.
A Karnataka államban található Gokarnát a turisták általában a repülőtérrel rendelkező Goából (170 km) közelítik meg, autóval, vagy busszal. Mehetünk vonattal is, a Konkan Railway személyvonatai a várostól 9 kilométerre levő Gokarna Road állomáson állnak meg. Eljuthatunk a zarándokhelyre az állam fővárosából, Bangalore-ból (475 km), illetve a másik, repülőtérrel rendelkező nagyvárosból, Mangalore-ból (225 km) is, ugyancsak közúton és vasúton. A kisvárosban minden fontosabb szolgáltatás megtalálható, a mosodától az internetkávézóig, egyszerű, a vegetáriánus fogásokat kínáló apró éttermektől a vegyes kosztot nyújtó nagyobb, teraszos létesítményekig. Bár van egy négycsillagos üdülőszálló is az Om-partnál, sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb a városban szobát bérelni, vagy valamelyik öbölbéli kunyhóban megszállni. Egy felejthetetlen élményeket nyújtó gokarnai nyaralás egyáltalán nem terheli meg a pénztárcát, ugyanakkor kétségkívül igényel némi toleranciát és állóképességet.