Hatalomvágy hiányában marad el a választás?

Az országban egyetlen településen, Peresznyén marad el a polgármester- és a képviselő-választás is. A Vas megyei községben ugyanis senki nem akar polgármester lenni.

Gesztenyeünnep Velemben

Ilyentájt hetekig tartó népvándorlás kerekedik a szubalpin klímájáról híres kistérségben, főleg Velemben.

Borbál Kőszegen, Buschenschank Vaskeresztesen

Egységes és helyi borút is összeköti az osztrák határ menti térséget, melynek teljes hossza 30 kilométeres. Most szombaton borbált rendeznek.

A natúrpark programjai a világhálón is elérhetők

A napokban kiváló ökoturisztikai célterületnek minősítette a Kőszeg központú Írottkő Natúrparkot az Európai Unió EDEN pályázatát bíráló bizottság.

A sört ünneplik Münchenben

Hatmillió vendéget várnak a világ legnagyobb sörfesztiváljára. A hétvégén megnyílt Oktoberfesten még két héten keresztül folyik a sör, így most sem késő megszervezni egy utazást.

 

Rönkhúzás Vas megyében

Láttak-e már olyat, hogy a házasságkötést egy hatalmas farönkön tartják? Még furcsább, hogy a rönköt a vőlegénnyel és a menyasszonynak öltözött férfivel együtt a násznép kíséretében végighúzzák a falun, hogy megcsúfolják a közösséget is, melyben egy éve nem volt házasságkötés.

Nos, ez az alapja a Trianon előttől dívó karneváli jellegű farsangi rönkhúzásnak szerte a történeti Nyugat-Magyarországon, így az Őrség egyes falvaiban is. A rituálé eredeti funkciója tehát, hogy figyelmeztessék azokat a fiatalokat, akik már elérték a megfelelő kort - és még nem házasodtak meg -, hogy nem teljesítették életkori kötelességüket.

Ezekben a hetekben elsőként a Vas megyei Őrimagyarósdon tartottak rönkhúzást (igaz, ott nő volt a menyaszszony), majd Őriszentpéter, Viszák és Pankasz következett. Február 21-én szombaton pedig az ugyancsak őrségi Kondorfán - és idegenforgalmi céllal -, délelőtt Szombathelyen (!) is - húzzák majd az őriszentpéteri rönköt.

Forogjon csak, ámuljon a vendég. Helyesen gondolják a szervezők, hogy bemutatják a farsangi néphagyományt, melyet a magyar néprajzi szakirodalom a vénlánycsúfolás körébe sorol, megkülönböztetve a magyar nyelvterületen a tuskóhúzás, a kongózás, a szűzgulya-hajtás és állakodalom változatokat. A vénlánycsúfoló tuskóhúzásra a magyar irodalomban már a XVII-XVIII. században van utalás.

Egyébként a szokás szerint a csúfoló lakodalom rendfenntartói az ördögök, akik a "lehetetlen egyház" beosztottjai. Képviselteti magát a cigányvajda purdéival és jövendőmondó feleségével. A ceremóniát a kisbíró irányítja, vagyis kidobolja: a fiatalok erre az egy napra örök hűséget ígérnek egymásnak. Az őrimagyarósdi kisbíró ekként rigmusolt: "Sukár a vőlegény, gyönyörű az ara, / mint egy lipicai lónak, akkora a fara. / Nyúljanak csak bátran a kondérba könyékig, / nem jár ezért büntetés 3-5 évig. / A fiataloknak mától nem kell külön lakni, / kezdődjön hát a bazi nagy lagzi!"

Képzeljék el azt is, micsoda bonyodalom származik abból, hogy az éneklő lakodalmas menet közben az ördögök lelopják a menyasszonyt a rönkről. A vőlegény és a vőfélyek futnak a leendő ara után. Majd az álpüspök és álpap összeadja őket, miközben a ministránsgyerekek szódavízzel szentelik meg a nézőket. Majd elárverezik a rönköt, a pénzt jótékony célra fordítják. Aztán irány a kocsma, ahol reggelig mulatnak, mint az igazi lakodalomban.

Top cikkek