Közös konyhán a Mátrában

A Mátrában kulináris örömök után járva érdemes az erdei gombás, illetve a vadételeket keresni. A mátraszentimrei Hotel Narád konyháján például ízletes szarvaspörköltek kerülnek tányérra, s a vendégek többsége előszeretettel választja köretként az önmagában is finom tót ételt, a sztrapacskát. Ennek káposztás, tehéntúrós, illetve juhtúrós, azaz brindzás változatait is kereshetjük a Mátra éttermeiben. A Kemencés csárdában - nevéhez méltón - a kemencében sült ételek a legnépszerűbbek. Ne féljünk a kalóriáktól, a kemencében sült sonkát itt egy kiadós erdei sétával ledolgozhatjuk. A szentlászlói Vöröskő étteremben a vadraguleves után egy kis sztrapacskát ajánlanak. Erről az ételről például azt tartották, hogy reggelire remek, ebédre kitűnő, vacsorára csodálatos. Megmelegítve, ropogósra sütve pedig még a frissen készültnél is jobb.

A hegyoldalakat errefelé nem is olyan rég még juhnyájak legelték. S mivel a legszegényebb gazdának is volt néhány jószága, a juhtúró, vagyis a brindza gyakran került az asztalra. A magas zsírtartalmú juhtúró pedig a palóc és tót háziasszonyok mindennapi, s az ünnep ételének alapjává lett. A túrós-kapros lepény és sok más finomság mellett a kukoricalisztből készült ganca, a görhe, a reszelt krumpliból, lisztből és tojásból sütött tócsni, vagy a lisztalapú haluska is reneszánszát éli. A legismertebb palóc étel mégis a palóc leves, amit a vendéglősök örömmel tartanak étlapon, bár a palócsághoz csak annyi köze van, hogy benne van mindaz, ami palócföldön megterem. Ám valójában azt először 1892-ben Gundel János főzte a "Nagy Palóc", vagyis Mikszáth Kálmán számára.